Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

Hi Ilgfc' (1 p JJtíl Uü J. (U v

Bulgáriában, ahol is az lényegében csak ott tér el a szovjet rendszertől, hogy a jogszabálytant /eltekintve a polgári jog forrásainak regisztrálásától/ a jogelméletbe utalja.

Végül a magyar tankönyv rendszer általános részének legutóbb kialakult be ősztása-a' kod érrendszer kialakítására irányuló törekvések kapcsán leszűrt eredmények folytán - lényegében abban tér el a szovjet rendszertől, hogy a jogügylettan a kötelmi jog általános részének szerződésekről szóló bevezető tanai közé illeszti.

A Szovjetunióban és a népi demokráciákban kialakult az általános résznél irodalmi rendszer sajátossága tehát:

hogy középpontjában a jogviszony van, s e rész tartalmát a jogviszony három elemeinek /alany, tárgy, tartalom/ taglalása tölti ki,

hogy ebből követhezCleg az alanyi jogot nem használja kiinduló pontul, hiszen azt a jogviszony tartalmi elemének tekinti,

hogy a valóságnak r,\ gf< le lóén megvilágítja azt a kapcsolatot, amely a

polgári jog és a int viszony közt fennáll'.,

hogy a történeti ej Lodes dinamikájában kívánja bemutatni a szocializmus' előtti magánjogi rendszerek és a szocializmus polgári jogi rendszerének kislokulás? tc

A? irodalmi rendszer és kódexrendszer*

1* A magánjog, ili« a szocialista polgári jog rendszerének /közelebbről az áltsTános'rész rendszerének/ fentvazolt kialakulása és történelmi fejlődése élesen tükröz te ti egyrészt azt a hatást, amit a gazdasági alap nemcsak a jogszabályok, tartalmára, de csoportositásuk módjára, az irodalmi rendszerre, ill* a kódexrendszerre gyakorolt, másrészt azt a kölcsönhatást, amellyel ezek egymásra gyakoroltak.

Hol az irodalmi rendszer hatott a kódexrendszerre /pl. a pandektarendszer hatása a BGB-re/., hol a kodexrendszer hatott az irodalmi rendszerre /pl. BGB hatására az irodalomban is megcserélték a dologi és kötelmi jog hagyományos pandektarendszerbeli sorrendjét/, hol egyik jogterület irodalmi rendszer? hatott át egy másik jogterület irodalmi rendszerére és eltérítette' az ott érvényben levő kódexrendszer követésétől /pl.pandektarendszer hatása a francia irodalmi rendszerre/, hol egyik terület kodéxrendszere hatott a másik terület kódexrendszerére és ezen keresztül irodalmi rendszerére /pl. a, svájci ZGB hatása a Mtj.-re és ezen keresztül irodalmi rendszerünkre/, és'igy tovább.

A fentiek igazolják, hogy a jogi felépítmény keretében kétféle rendszer jelentkezik: J <

az irodalmi rendszer és a kodexrendszer*

Az irodalmi rendszer és a kodexrendszer között lényeges különbségek vat n ak s E különbs6gi k ?

elsősorban az irodalmi feldolgozásban jelentkező joganyag és a kódex joganyaga közt a17 lobbi anyag irodalmi feldolgozásának, ill. a joganyr kódexbe való tömörítésének részié te ibe ti eltérő céljából adódnak /bar ki ségtél.'-:ti, hogy o végső cél mindkét esetben az uralkodó osztály akaratának minői ^teljesebb érvényt szerezni/- Az előbbi esetben a .cél a joganyag belső Összefüggéseinek kiderítése, esek különböző meggondolásokbc. való^osztályozása; <az össze függések törvényszerűségeinek kiemelése, to vábbá a jogtudományt tanuló részére ez összefüggések bizonyos sorrendben való kífejtésey azon célból, hogy a nevezett az igy szerzett ismereteket gyakorlati alkalmazására, ill, a tudomány további fejlesztésére szükséges alapot megszerezze0- Ezz<-1 szemben a kódex célja, hogy a jog alkalmazó és jogkereső egy helyen csoportosítva találja meg azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a konkrét életviszony'elbírálandó;