Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

-13-Eng,Bérezi 7o plde3">58

másodsorban - s ez az előbbi különbségből adódik - eltérés van az irodalmilag feldolgozott joganyag és a kodexanyag közt abban is, hogy mig a kodexanyag jogtételekből épül fel, az irodalmi anyag az egyazon életviszonyra vonatkozó jogtételek közös elemeinek az azokat megnatározó nézetekkel való belső összefüggéseit tárja fel,

E különbségek kihatással vannak az'irodalmi és kódexrendszerre és szükségképpen bizonyos különbségeket eredményeznek a kettő közt.

Ebből következik, hogy

míg az irodalmi rendszer a jogtételek közt mutatkozó belső összefüggésbeli törvényszerűségek meghatározott elvek szerinti csoportosításának formája, addig

a kodexrendszer a iogtéte leknek azok tömegében való eligazodást szolgáló csopor tos:! tási formája *

Természetesen a két meghatározás korántsem tárja fel a burzsoázia és a szocializmus iroda].n és kodexrendszereinek osztálytartálmát *

Mig ugyanis a burzsoáziában ezek a belső összefüggések általában nem valódi1 ósszcfüggér<«kr mert nem a valóságos társadalmi viszonyokat ragadják meg, hanem spekulatív utón keresik a jogtételek közti kapcsolatot, elhomályosítva a jog felépítményi jellegéi, addig a szocialista jogtudomány az életviszonyokat a maguk valósagában ragadja meg, sohasem tévesztve, szem elől, hogy a jog felépítmény, s a jogtételek belső összefüggései csak az ^ p'és felépítmény viszonyának ismeretében tárhatók fel 'a valós ágnak re gf elelően.

De különbség van a kodexrendszer tekintetében is. Mig ugyanis a burzsoázia kodaxrendszere inkább csak a jogalkalmazó részére kíván a jogtételek /törne gébé n tájékozódást biztosítani, addig a jogkereső ilyen tájékoztatására irányuló törekvés, ha van is, többnyire elsikkad a rendszeralkotásnál, hiszen az uralkodó osztálynak nem érdeke, hogy a laikus jogkeresőt a törvénykönyv, minden beavatott személy igénybevétele nélkül, tájékoztatni legyen képes.

Ami már most az irodalmi és a kodexrendszer egymásra való hatását illeti, a feniji történeti demonstráció arra utal, hogy egy-egy ui kodexrendszer csirái általában az irodalmi rendszerben kezdenem kialakulni. A kodexalkotás ugyanis sokkal nagyobb apparátus megmozgatását igényli, mint a tudományos munka, amely természeténél fogva érzékenyebben reagál minden az alapiban bekövetkezett módosulásra, s az alap szilárdítása érdekében, mint általában az uralkodó osztály érdekeinek szószólója? rugalmasabban gyakorolhat hatást az alapra is. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kódexrendszerek ne hatnának az irodalmi rendszerekre,

2. A fent bemutatott történelmi anyagból kitűnőiég azonban az irodalmi rendszer sem szükségképpen egységes. Az irodalmi rendszer keretében u.i„ be szél he tünk

tudományos rendszerről és tankönyvrendszerrőL,

A kettő közt a különbséget azok a didaktikai szempontok határozzák meg, .amelyek^a tankönyvrandszerben szükségképen kell, hogy érvényesüljenek -/egyébként azonban mindkettő>magán viseli az irodalmi rendszer sajátosságai t/a így pl, az irodalmi rendszerben sokszor fölöslegesnek bizonyuló visszatérések, ismétlések., a tankönyvrendszerben sokszor helyeseknek bizonyulnak, A tudományos felépítés szempontjából pl. helyesebb az a rendszer, amely a c jlckvőképesség kérdésének tárgyalását a iogügylet/tanban helyezi el, kérdés azonban, hogy didaktikailag nem helyeseob-e az -egymással igen könnyen összetéveszthető fogalmaknak egymásmelletti tárgyalása, s ez a meggondolás a cselekvőképesség tanának a jogképesség tanával való együttes tárgyalását teszi kívánatosabbá«

A fentiekből következik, hogy: kell tekinteni

a tankönyvrendszei oly tudományos rendszert, amely anyagának frjppi-