Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

dot, maid a kötelmeket, az említett tudományos rendszerek a pandektajog hatasa alatt a személyi jogból kiveszik a családjogot, az öröklési jogtól elválasztják a kötelmi jogot /a dolgok megszórzásének módjai a Code -bőn./, s a személyek joga utáni első részt követ öle g a vaT gyonjogot a pandektarendszerben tárgyalják, közéje illesztve a családjogot /dologi, kötelmi, csaiádi, öröklési jög/o Ez a hatás azonban^ odáig már nem terjedt, hogy az institutio-rendszer egyik sajátosságát, az általános rész^megdöntötte volnac Ezért alappal tekinthetjük a burzsoa jogban jelentkező institútiorendszer ügyszÓivan'~Tégíonto- 3 abb..j ellTgzete s s e gé ne k~a z" alt a i á no s' r e s z "h i a hy á t a ~ hiányát- ' '7 ’ ~ in.

1, A német jogterületen a.magánjog rendszerbeli fejlődése más irányt követett..

Mig a humanisták a római jogot nem kizárólag, sőt sokszor nem is elsősorban a gyakorlati jogai ka J. mazás szempontjából értékelték és művelték, addig Németországban-, ahol a polgárságnak a feudális erőkkel való viszonya más volt, mint Franciaországban, a humanistáktól eltérőleg nem a glosszáktcl megtisztított római jogot vették művelés alá, hanem a Corpus iurisnsk Bartolus és Baldus által kommentált részeit„ Ez a tény mind a feudális, mind a polgári erők érdekeinek megfelelt* Az erőteljes feudális tényezők érdekét azért szolgálta, mert ezzel is alátámasztást nyert az"a nézet, mely szerint a középkori Európa a Római Birodalom egyenes folytatása, ami viszont a nagybirtok megdönthftetlenségéről szóló dogma ideológiai alátámasztását" jelente*te,/24/ de a feltörő polgárság érdekeinek is megfelelt, hiszen e' római joganyag az induló né.*.- t áruforgalom rendezésére alkalmas volt épen a kommentátoroknak e joganyagot a kezdődő kapitalizmus viszonyaihoz idomító munkássága folyton*

Az 1495. évi Reichskamm.:rgeríchtsordnung-gal hivatalosan recigiált ezen római jogná lényegében két évszázadon át csak gyakorTafiművelésben volt része <. A XVI~XvTl«század u«n„ praktikusai .nem is törekedtek másra, mint e reclpiált anyag gyakori a tr~áüiál ma zására <./25/ Ebből pedig önként következik, hogy a reclpiált római jog rendszere nem szenvedett, módosítást,

з. A XVIII.század ném* t jogtudományában a helyzet megváltozik«* A német természet jogi irányzat j amely az emberek közti min.de n-me. gkülöTTboz- Tefesi 'Ter15szeteIIe n e s nek minősítő- a. feudális kötöttségek es 'partikular izmus ellen harcoló hasonnevű francia irányzattól abban különbözött, hogy az embernek az isten és uralkodó személyében megtestesülő

и. n. termesze;tadta felsőségét tanítja, s ezzel az abszolút monarchia idpáját támasztja alá, igen nagy hatást gyakorolt a német jogtudomány rendszerének kialakulására*/26/

A tételes jogforrásokra nem támaszkodó természetjog a reclpiált római jog rendszerének tudományos művelésénél természetszerűleg megkívánta, hogy az anyag részletekbe menő tudományos kifejtését megelőzze egy olyan fejezet, amely a természetjog általános elveiről szól, s ideológiailag alátámasztja az egyes jogintézményeket«

A burzsoa magánjog általános részének kialakulása tehát a német természet jogi irányzat diadalrajutásának eredménye, mint azt a polgári irodalom is elismerio Határozottan lehet állítani, ~ jelenti ki A.B. Schwarz /27/ - hogy a pandektarendszer általános része a trrmészetjogi jogtudományból nőtt ki*

Az elsői,akinél az általános rész jelentkezik, Ch.Wolff,, aki lus nature /1711.A majd institutiones, iuris naturae ex gen fiúm c, munkájának /1754/ első részét a ’jogn-nak /az alanyi jognak/ szenteli. Élesebben jelentkezik ez Dar je sgél, /28/ akinek müveiben az általános rész tanai mar határozott elkülönülést mutatnak« Ezzel m- gindul a folyamat, melynek során a-z általános rész kommentátorok Néme t ^sságban reclpiált

Eng.Bérezi 7o pldo3o5o* -6-