Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

EngcBérozi 7o plő, 30 51-7-rónai jogát a gyakorlati él-trí- alkalmazó, előbb f-gyoldaluaa gyakorlati ir-l'legü /usus no ifi mis Pandectarum/, na id - fókozatosarg elméié ti jellegűvé való pandc ktajogtudomány integráns fejezetévé váliko. .

5. Kérdés, hogy a Wolff 'cis Dariis, valamint az utánuk köv-etke ző német jogászok' minclc-h történeti «lőkép nélkül alakítótták-e ki az általános réaz .tartalmán, vagy ésitiéig ilyenre támaszkodtak, ügy véljük,-hogy az< utóbbi lehetett a he lyze 10: Lényegében ugyan sem a-z Institütiok, íiSP-.n a. Digesták nem tartalmaztak általános reszt /a jogforrásokról az rel'őbbinél a ius naturale-ról szóló bevezető ennek nem tekinthető/, ••méglvsl-af Digea-ták pars prima-ja /Próta/ ~ mint e nil tettük - bizonyos , általános- ie]lí-^-íilre-ndelkezt tt0 Az egyik támpöU'tot az általános rész ki alakulás anáiVrtl/líéll ke rés nünko •/ ;..

A személyekről szóló rész, amely AcBcSohwarz; szerint /29/ heiyesen^az Institütiok első részéből került a pandektarendszer általános részébe, megtalálható Ke. ttélbladt i Kova introductio in íur is prűd ént iám positivam Germanorum so ÜSR5?TS \ Habrrnikk« 1: Inst- íur i s_ roma,ni.y/1776/

Hofacker: Principia iuris civi;.! 'ITománó-Firmani.rí /18oo-18o3A4&be*low; System“d'é's gesamten heutigen Cívilrechts /1796/, léadíhn: Principia iuris Romani /18o3/, Thibaut; System des Pandektenrechts'7l8o3A Haubold: Doctrinae Pandectarum monogrammal;a /18ol/, Heise; Grundriss eines System des gen«, Cívilrechts /18o// o„/3o/ munkájában7~Iz egész személyi jognak az általános részbe való vételére azonban úgy véljük,^hatással volt a Digesták Pr-óta-iának V-VII. - az emberek státusáról - szóló általános tartalmú titulusai .is.«

• Ugyanez a folyamat'.'látszik végbe.menni a dolgokról szóló általános részbeli fejezetnél, ahol is az Institütiok "de rebus" részének bevezető anyagát helyezik, el általában a fenti szerzők az általános részben, a Próta !iDe division- rerun. et qualitate" titulusa alatt /Digd.8«/

szereplő anyag hatására« .

A Próta és az lasts tutiók Iakönyvének 10 titulusa /De iure et iustitia/ tükröződik Hofaokcr idő munkái/- általános részének első , hasonnevű fejezetében, a/Dli ; sták jogok" érvényesítéséről szóló fejezete i /Dig.

2 <,1-12./ Babe low., ' Ne-1 tel blad t," Reise id«' munkájának általános részesben; aDiges.ták in integrum restitutiot tárgya zó cime /Dig»4o6o/ tükröződik Dabelow és Madinn id, munkái általános részének hasonnevű fejezetében/

A fenti munkák általános részének úgyszólván stereotyp anyaga 'a jogok és obligatiok, amely A9B,Schwarz álláspontja szerint is a természet jogi felfogásnak produktuma*/31/ s a Puffendorf-féle természet jogi rendszer első fejezetére vés- th tő vissza, 'amely először az egyes eá De “fék, majd a magasabb társadalmi egységek /család, állam, nemzetek Összessége/, jogával foglalkozik»/32/

A birtok, tana már Nett<-lbladttól kezdve az általános részbe kerül,miután a birtokot eItércleg az institutioktól a személyhez tapadónak tekintik, viszont

a családjog az általános része; felvett személyi jogból - szemben az Institütiok HD-' p--rsonisR fejezetének tartalmával - a Puffendorf-féle társadalmi egységre szerint igazodó rendszer hatására kivált innen és a különös rész gyík fejezetévé' lf tt./33/

A pand-ekt «rendszerbeli általános rész tartalmának kialakulása tehát a természetjog hatására,

a JDigesták Pró tagjának s részben az Institut:: oknak kereteit felhasználva alakul ki, s Gustav Hugo/Lehrbuch der Pandfcten /18o5/ c, munkájában már bizonyoüT'mefTekben’ rögződik /I.Arten von Personen; II.Arten von Sachen; IXIc Arten von Handlungen; Besitzlehre, juristische Handlungen/0/34/