Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

Eng.Bérezi 7o pld03o49-5-teljes változatlanságában széliegyezték, majd a gyakorlati tevékenységet folytató kommentátorok már csak a glosszátorok á. tál széljegyzett anyaggal föftaikozTalT, "azokat tovább kommentálva, hiszen elvük volt a XVII„században már jogszabállyá vált szállóige: r,quid quid non agnoscit glossa, nec agnoscit curia.-'/16/ Csupán annyi rendszerbeli változást idézett elő a posztglosszátorok gyakorlati és tudományos tevékenysége, hogy elindította az instítutiorendszer "de rebus" részének bomlását a tus in re és ius ad rém kategóriák kialakításéval /Bartolus és Baldus.A

2. A humanisták nevéhez fűződik először az institutiorendszer ellen intézett 'támadás, ami természetes is, mert a humanisták a justinianusi törvénykönyveket, s az institutiokat sem statikusan, hanem a történeti kialakulás bizonyos dinamikájában, mint hosszú fejlődés eredményét kezdték szemlélni /ezt igazolja, hogy a humanisták közt foglalnak helyet az else inter pol at i okú tatók Amint pl. FavreA A posztglosazatorok és humanisták közti ellentét - amelyet találóan fejez ki a humanista Re belei s /17/ az a megállapítása, hogy s "a uistimanusi jogkönyv ex díszruháját Acoursius glos szaj a ssrrsi mu cskbJ.ja be" - a posztgioászáto-ok egész tevékenységének megvetésére ösztönözte a humanistákat* Ez az ellentét, amely a feltörő burzsoázia és a közénkor kötöttségei, partikularizmusa közötti differenciák eredménye, arra indította a humanistákat, hogy a glosszátorok által használt insti tutiorendszer ellen is támadást intézzenek,

A ^humanista J.Apel volt az, aki az ins titutiorendszer hármas tagozódását kettős"Tagofcdásoal: a tulajdonjog és kötelmi jogra való felosztással kívánta felváltani ? /13/ s e törekvés hatása jelentkezik némileg a humanizmuslui táplálkozó francia jogtudományban is,

3* A polgári jog francia kódexrendszeréiiek kialakításánál azonban ennek ^ellenére nem_törték át az institutiorendszer korlátáit, jóllehet Európa polgárosulásának ggyre erősbödő folyamata következtében itt is megindul az uj szellemi áramlat, a természet jogi irányzat, A francia természetjognak, azonban^ - mint VTIághy uiiejti '£537"*§ polgári jog rendszerének kialakítására - ellentétben 'a német természetjoggal - nem volt különösebb hatása* Annál több a polgári jog tartalmára!" A F.Bourjon /2o/ által kezdeményezett s Pothier-en es társain keresztül TennTarToU rendszer, mely a személyekről, a dolgokról, azok megszerzésének médiairól szól, szinte változatlanul került be a Code civil rendszerébe. Az ins titutiorendszer tehát némi töréssel, de- továbbra is fennmaradt Franciaországban, Ennek oka nézetünk szerint nemcsak a franoia forradalom "Róma-utánzó pátosza" volt, mint Vílághy említi, /21/ de .az is, hogy a feudalizmust lényegében egy osapásra'megszüntető polgárság a maga szükségleteinek kielégítésére megfelelőnek találta a szabadok közli áruforgalom vonatkozásában lényegében formális jogegyenlőséget feltüntető római magánjogot, s igv az institutiorenlbzer elvetését sem látta indokoltnak,

A.,Cocte civil inotitutiorendszeren felépülő rendszere nyilvánvalólag tükrözcdTlf'a francié polgári jog tudományos rendszerében /pl* a Colin- Capi tant-féle Coups éiémi ntaire de droit" civil francais /Paris*1923/, Aubry Rau: Cours er droit civil francais átfogó müvekben./ épugy, mint a tankönyyrendszerben, ahol is az általános rész teljesen hiányzik, csupán a bevezető rész foglalkozik - mint azt az Instítutinkban is latjuk - a jogforrásokká! /emellett csak esetleg a iogalkaímazás és alanyi jogok fogúim- ’örülnek itt tárgy olásra A/22// °

Érdekes azonban cár lyíitt megjegyezni, hegy a Réme tor szagban kialaKult pandektarendszf r mégsem maradt hatás nélkül a Code civil nyomán kialakult tudományos és tankönyvrends zerre«/23/ Amíg..uj a a Code bivii a szemáyekrői sző o »• iső részében tárgyalja a családjogot, s a dolgok szerzésmódjait tárgyszó harmadik részeben az öröklési, mint szerzésmó-