Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

tulaidon jogi védelmének a földre és rabszolgákra vonatkozó aprólékos*' körültekintő kiépítése ismét csak kazuisztice oldható meg a romai jog-' tudomány.ellenét tekintve.

Azt tAiíTw a római jog tudományos és tankönyvrendszerében általá»' nos szabályokat, elvi kérdéseket, alapfogalmakat tárgyszó u,n. általa-' nos rész nem alakult ki, a római jogtudomány kazuista jellegére vezet-« hetiük vissza, ez a kazuista jelleg pedig Róma termelési viszonyainak alakulásából adódik.

4. Mégis felmerül a kérdés: miért nem tudta a római természetjog a jogtudomány e kazuista jellegét áttörni, s ezáltal úgy aTudományos, mint a tankönyvrenős zűrben bizonyos általános, -elvi azell-em-et berhvinni.?

Ennek egyik oka, uogy a ius naturale tana Rómában lényegében csak a

forog bölcselet hatasa alatt jelentkezik éspedig Cicero korábant teát a köztársasági jogtudományra, kivéve az i.e, I,század tudományát hatással alig lene te tL De a görög bölcselet az i.e. I.század jogászaira nem gyakorolt különös hatast a római jogtudomány elsőrendűen gyakorlati jellegénél fogva, - inkább a szónok jogászok körében hódított’, mint azt Cicero példája mutatja. Scaevola is inkább csak annyiban ke- - rült a görög hatás ala, hogy munkájában helyenként bizonyos absztrakcióra törekedett /fogalomalkotás/. Hogy azonban mennyire’ nem volt ál- . talános hatással a romai jogtudományra a görög bölcselet, igazolja Cicero midón felháborodva mondja a kazuistákra, hogy "ami egy gondolat alá tartozik, azt .a végtelenségig szétszórják" /De leg.2.19.47»A Ezért Cicero természet jogfogalma, mely szerint az elvont fogalom a jogszabályalkotás örök zsinórmértéke /De leg.1.6.19,/, az emberben elő "innata vis" /De invent.2.65./, mint tiszta fiolozófiai fogalom lényegében nem' hatolt be a jogtudományba.

Ez a behatolás csak később történik meg a principatus ex asse jogászainál, akiknél azonban a ius naturale fogalma már megváltozik,~s többé nem .filozófiai fogalom, hanem "naturalis ratio"~vá /Ulpianus/ mintegy intézménykeletkeztető eszmévé válik., . -Az újszerű természetjog tételezetl'en normáit azután a föld és rabszolga feletti tulajdonjog ideológiai alátámasztására használják fel a principatus jogász*5] . így pl, Ulpianus a tulajdonjog egysegét ebből vezeti le /Dig.7.1,-4./; Florentinus megállapít ja, hogy az egyik embernek rabszolgaként a másik alá vetése "contra naturam" van /Dig.1.5.4« 1,/, amiből következik, hogy a rabszolga nem dolog; ebből visz'ont az , további körülmény következik, hogy igy jobban ki lehet használni, mint pl. az állatot, amennyiben szellemi munkaereje is igénybev<=he tőa A kazuisztika azonban, hiszen ennek szerepe a tulajdonjog apfójLékdb kidolgozásában továbbra is elsőrendű, lényegében, e hatással szemben sem deferál, s.psupra a# tankönyv rendszerben /Gaius és Justinianus Institutioiban/ jelentkezik a kazuisztika és a termeszetjogi felfogás kompromisszumként az, hogy az első fejezet a ius naturaleval, mint a rabszolgatartó társadalom tulajdonjogának ideológiai alátámasztásához « szükséges fogalommal külön cim alatt foglalkozik.

II.

1» A burzsoá magánjog rendszerének fejlődésében lényegében két szakaszt különböztethetünk meg:

az ins-titutiorendszer és a pandektarendszer korszakát.

A justinianusi Institutiok rendszerére támaszkodó, tehát általános résszel nem rendelkező institutiorendszer töretlenül uralkodik a glosz-szátorok korában. Ezektől természetszerűleg semmiféle rendszeralkofo,"* - mödosítő tevékenység nem volt várható, hiszen a Corpus Juris-t a maga

Eng.Bérezi 7o pld.3o48. -4-