Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

ha j o gt u dóm anyunk egységes elve icet dolgozna Id az egyes jogágak elhatárolására* Didaktika 1 szeopontből sem szerencsés» hogy nem egységes elvek szerint határoljuk el jelenleg a jogágakat egymástól-. Itt különösen azokra a-jogágakra gondolok, amelyeknek a tárgya vagyoni viszonyok. Pl. polgári jog, államigazgatási jog, földjog, termelőszövetkezeti jog, munkajog. Világhy elvtárs által említett két elhatárolási elv- tárgyra - és szabályozási módszerre tekintettel - megfelelőenk látszik.- 2./ Elhat ár olás a munkajogtól. Logikai ellentmoMs&fc lát ok Világhy professzor elvtársnál abban, o hogy a polgári jogi jegyzetben másképpen határolja el a munkajogot a polgári jogtól, mint az egyetemi munkajogi tankönyvben. Ez számomra azért is érthetetlen, mert a polgári jogi jegyzet szerzője egyben a munkajogi tankönyv első fejezőiének is szerzője.. / A polgári jogi jegyzetben ugyanis mégitlésem szerint azt a hibát követte el Világhy elvtárs, hogy a munkajogot a polgári jogtól csak tárgyára nézve határolta el, kimutatva azt, hogy a munkajog azokat a társadalmi viszonyokat szabályozza, amelyek közvetlenül a munkaerő felhasználása révén jönnek létre. Helyes lett volna, ha az önmaga által megadott kritérium / tárgy, szabályozás módszere/ alapjában a pllgári jogtól a munkajogot is/ hasonlóképpen az állami azgatási jogtol való elhatároláshoz / a szab ly ozás ncdrz :* it te': intve is elhatárolta volna, A polgári jogi módszerre jellemző, hogy a felek az egyenjogúság és mellérendeltség relációjában vannak. Pl. a megbiz.si szerződéseknél a megbizott és a megbiző között is ez a helyzet. A meghízott nem kerül be a munkajogviszony alapján a hivatal, a vállalat vgy intézmény, dolgozóinak közösségébe. létszámába és ezért nincs is alávetve az illető. Hivatalban, vállalatban, intézményben érvényesülő munkarendnek. A Munkajogviszonynál ugyanis a munkát a dolgozó az igazgató utasit .sa szerint, a munkafegyelem szigorú megtartásával végzi. A munka jog i mods zerre , véleményem szerint, a vezető utasítása, a munkafegyel em s zigoru megtartása, a jogviszony kötöttsége - a L.T. könyve keretei között- jellemző. Az államigazgatási jognál az alá és fölérendeltség egy külső : at almi kényszert jelent. Látjuk tehát, hogy az egyes jogágaknál / munkajog, államigazgatási jog, polgári jog/ más és más módszerrel van dolgunk, ha ezt nem is fejezzük ki a munkajoggal kapcsolatban jegyzetben igy, - esetleges újabb lo ;ákai e 1 le ntm ondó s ok miat t -' a munka j o gv i s ac ny áb lyam at o s s ágát, állandóságát feltétlenül ki kell emelni a polgári jogi jogviszonyo al szemben, mint elhatároló tény esőt. 3./ Elhat rolás a földjogtól és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogtól. Azt hiszem, joghallgatóink a földjogtól és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogtól való elhatárolást nem értik meg teljesen a polgári, jogi jggyzet alapján. Világhy elvtárs ezt Írja: " kind amellett, a föld tulajdonának és föld használatának kérdéseivel, valamint a termelőszövetkezetek jogviszonyainak kérdésével a mezőgazdasági jog mellett a polgári jog is logLalkozik". A II. évi. hallgató még nem látja világosan a különbséget, hogy miért is foglalkozik. a polgári jog ezekkel a j> • gintézmányekke 1, jogterületekkel. Azt hiszem, helyes lenne még rámutatni arra, hogy a polgári jog a földt ulajdoni és földhasználati viszo-