Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

nyokkal csak általában, az egyes tulajdoni fórra, ni oly megértése mellett és miatt foglalkozik. Ennek részletes elemzésére a jogi konzekvenciák minden irányú levonásira a földjog mint .ésőbbi jogágazat, jelenleg mondjuk jogterület hivatott. A Földtulajdoni, kérdésekre a polgári jog nem is terjedhet ki, csak annyiban, amennyiben ezekre a témakomplexumok szempontjából feltétlenül szükség van.- A polgári jog csal-: annyiban foglalkozik a termelőszövetkezetekkel, mint gazdaságszervezeti formával, amennyi szükséges ahhoz, hogy a Imii gat ók megismerhessék a mezőgazdasági termelőszövetkezetet és a mezőgazdasági terme lói szövet kéz éti csoportot, mint a polgári jog egyik alanyát, mint a polgári jog egyik j. személy típusát. kzenkivü.1 a polgári jog a szövetkezeti tulajdonnal - a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tulajdonnal- is foglalkozik, de csak általában, a sző vetkezeti tulajdona részletes elemzésére / pl. az alapok rendeltetésére stb./ szintén a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogunk hivatott, nzt hiszen, igy bár bonyolultnak látszik első pillanatra a megoldás, mégis jobban megértik hallgatóink hogy uganazon jogintézményekkel miért foglalkozik két jogág is.- Felfogásom szerint az elhatárolást a földjogtól és á mezőgazdas IgL termelő szövet cezi jogtól kellene elvégezni. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti jog / Eörsy, kedve, Fagy László,Perbirc elvtársak Véleménye‘alapján / kialakult önálló jogágnak tekintendő. Ezt a nézetet különben Világhy elv társ is lényegében osztja. Tehát a mezőgazdasági’ termelőszövetkezeti jog vonalán az elhat rolás kétségtelenül nagyobb nehézségek nélkül megy. A foLdjogtól a polgári jogot esetleg mint egy fontos összegyűjtött tudományos rendszerbe foglalat joganyágtól, jogterülettől kellene elhatárolni. A mezőgazdasági jog uí5yis heterogén társadalmi viszonyokat összefoglalt tudományszak. Az elhatárolás ettől a tudományszaktól túl általános. Tehát helyesebb a földjogtól - mint jogterülettől - és a mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogtól,- mint ön ál -ó jogágtól - elhatárolni a polgári jogot. - Az egyetemi polgári jogi tankönyvben a későbbi fejlődés érdekében külön kellene tehát az elhatárolást elvégezni.- 4./a. A szövetkezetek jogi személyiségével kapcsolatos meg jegy zések.- a polgári jogi jegyzet a mezőga zdasági t enne lő szövet ke z etekkel közösen foglalkozik. Természetesen a polgári jogi jegy zetnek ezt a részét az 1067/1955./VI 1.28./lát. határé zat és 1068/1955.VII.28./Iát. határozat által megerősített mintaalapszabály alapján át kell inai.

/igy .zni kell arra is, hogy a szükségtelen és .felesleges gátfedést kerüljük. A jegyzet néhány megállapításával a termelőszövetkezeteket illetően lehetne vitázni, mert nagyon is 1948-1950-es szabályozásnak megfelelően értékeli, interpretálja a szövetkezetek jogi személyiségét, belépés feltételeit, a termelőszövetkezetek szervezését stb. Azóta azonban már lényeges változások történtek és az akkori jogi szabályozás értelmezésénél nem állhatunk meg, hiszen a fejlődés sem állt meg.- b./ Helyes lenne, ha a polgári jog általános része nagyobb keretben