Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
61- 22 -Németi László: ne es égre nincs képviseleti Jogosultság. Ha valami vitás kérdés merül fel, arra nem lehet különböző teóriákat kiképezni. A teóriák álláspontját az összes kérdéseknél alkalmazni kell. A teóriák azonban változnak az élet különböző Jelenségeinél. A Jogellenességre vonat -o zólag N^isalovszky fejtegetése helytálló. Csak az a hibája, hogy kihagyta az ultravires szabályzatát. Az ultravires szabály' csak képviseleti alapon oldható meg. A Jé Jegyzetnek mgitélésem szerint három fontos követelménye van: 1./ Legfontosabb követelmény, hogy egy egyetemi Jegyzet az eszmei-politikai tart aló qpak teljes egészében megfeleljen, helyesen értékelje és a szaktudománynak megfelelően dolgozza fel az egyes. Jogi nézetek és intézmények problematikáját, fejlődését, Különösen a régebben kiadott egyetemi Jegyzeteknél volt igen gyakori a Jogi analizmus helyett a politikai frazeológia, az erőltetett aktualizálás, az elszakadás a Jo gás zi Jogi munkát ól., üzen J eg yz etek ni ányosságai t a hallgatók is láttk', de mindenesetre egészen biztosan érezték! Ezen Jegyzetek az eszmei-politikai tartalomnak csak szavakban feleltek meg. Meg kell állapitanunk, hogy ez a Jegyzet nem leledzik ilyen hibákban. A fejtegetések nagy többsége alkotó, teremtő, Jogi elemző munka eredménye, a gondolatok nagy részének szigorúan meghatározott helye van, nem log ki a logikus gondolatmenetből, magyarul kifejezve nem beszél mellé a szerző. 2./ A követ ke ző ‘ követelmény, hogy ne legyen steril Jogászi* Jo gtudom íny i munka. Ezt a kifejezést azt'hiszem Eörsy elvtárs honosította meg irodalmunkban.- igen találóan - ha nem tévedek. A Jogot és igy a polgári Jogot is felépítményi Jelenségként á tárgyalja anélkül, hogy a társadalom gazdasági rendjéből kiszakitan . A gazdasági alapot, a termelési viszony okát mindig figyelembe veszi. Természetesen helyesen ezt nem elemzi, - mint ezt sok Jogi Jegyzetnél tapasztaltuk- hiszen ezzel a politikai gazdaságtan foglalkozik. 3./ A ha maiik követelmény, hogy egy egyetemi Jegyzet szerzője érthető, világos stilusoan adja elő gondolatait. X Jogi irodalmunkban és az egyes egyetemi Je .yzeteknél is roppant nehéz kihámozni sok esetben, hogy mit is akar kifejezni a szerző. A " Parergában" Sz&szy-Schwarz Gusztáv a' Jog és államtudományi írókat négy kategóriába sorolta. Az elsőbe azok kerültek* akiknek vékony mondanivalójuk volt és azt a vékonyát abban a bizonyos sötét " tudományos" generalzaftban tálalták elő. A másodikba azok, akiknek volt ugyan saját gondolatuk, de a nehéz rá házat tál, amit ráaggattak, súlyosabbnak akarták azt feltüntetni, mint amilyen. A hamadik osztályba sorolta azokat, akik közönséges gondol ataikat közönséges fo imába öntötték. La a negyedik osztályba ke ültek azon kevesek, akik tartalmas dolgokat mondottak el egyszerű, nyelven. Azt hiszem, Világhy elvtárs nagyon tartalmas dolgokat egyszerűen, magyar ny elven mondja el. Ezt a régi, érdekes forgácsot azért mondottam el, mert nem minden tudományos gondolkozó fejezi ki lyen világosan mondanivalóját. Ezt valóban nemcsak nyelvi, esztétikai kérdés, hanem tadományés kéidés is.- Elhatárolásról általában. Helyesnek tartanám, ha a Jogága-, elhatárolását megfelelően kooiSinálnánk. Sanek ám* rane* erneuern szükséges ie jle>
