Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

Kovács István:

1955, decemuer, Kovács István:

Csanidi György:

A tulajdonjogot később, amikor a hallgatók ezzel kapcsolatos fogalmi elemekkel már tisztában vannak- Véleménye szerint a közkereseti társaság jogi személy, ez adja meg a választ arra a felvetett kémesre, hogy támadható- e közkereseti t rsas g jogi személyisége.- Köszönetét mond a tanácsülés résztvevőinek, hogy értékes gondolataikkal segit tték további munkájukban.

nz elnök jogán kívánok röviden foglalkozni a jogforrásokkal kapcsolatos ilkxn vitával. Nézetem szerint nem lehet arra az álláspontra helyezkedni, hogy amennyiben a jogelmélet nem oldj a meg a kérdést, úgy az a polgári jog feladata.-Helyesebbnek tartom, ha a jogforrások általános kérdésével az ál lan cs jogelmélet foglalkozna s igen eredm áoyes volna ez ".el kapcsolatban vitának a rendezése. Egyébként a mai vita bizonyiték arra, hogy ige n hasznos a felvetőtő kérdéseknek többoldalú, tehát elméleti és gyakorlati sikon történő megvitatása.- 17 -17. szombat.

A tegnapi vita során kialakult helyzetet tanulmányozva, helyesnek tartanám, ha a hátralévő négy kérdést; a jogalanyok-kérdése, a jogtárgy problémája, a jogi helyzetek fajai és a jogi intézmények, nem különválasztva, hanem együtt tárgyalnánk. Kérem a hozzászólókat.

Először a jogi személy kritériumai kérdéséhez szeretnék szelni. A jegyzet a 174. oldalon a következőket mondja:

” A szocialista jogtudomány a jogi személy elmélete körében elsősorban azokat a kritériumokat, azokat a valóságban létező reális vonásokat keresi, am elye k feltétel ei annak, hogy valamely szervezet jogi személlyé legyen."

Ez alatt azt kell érteni^ hegy a jogi személlyé nyilvánítás tételes jogi kérdés, vannak bizonyos feltételei annak, hogy a jogi szervezetek jogi személyekké legyenek, a jegyzetnek le kellene szögeznie, hogy a jogi személlyé nyilvánítás tételes jogi kérdés. Itt a j egyzetben más kritériumokat is kellene vizsgálni, amelyek feltételei annak, hogy valami jogi személlyé nyilváníttassák. Ha az a.,b.,c., kritérium tartalmazza a reális feltételekt, a d., a jogi személlyé nyilvánítást magát jelenti, a./ Az állandó szervezet követelményeivel foglalkozó rész helyes. Kicsit bővíteni Kellene, mert itt tulajdonképpen két Kérdésről van szó. Ki kell fejteni, hogy ennek olyan szerveze tnek ke 11 lennie, amelynek megfelelő'ügyintéző szerve van. Ki kell térni arra is, hogy miért s zük-r séges itt az állandóság.

b-/ A cél. Az állam által elismert cél kiemelése szerintem felesleges, mert ha az állam megadja a jogi $ emélyiséget, akkor annak célját is elismerte. Ha a célt nem ismerte el, akkor nem ismeri el a jogi személyiséget sem.

c. / Az elkülönített vagyon. Szerintem ez a legfontosabb reális kritérium. Nem értem, hegy a jegyzet máért csak a rendelkezési jogot emeli ki. Ezzel egyenértékű az az elkülönített vagyon, amely fedezetül szolgálhat. Bőviteni javaslom, hogy mely vagyon az, amellyel rendelkezhet és melyik az, amelyik fedezetül szolgál.

d. / Önálló vagyoni felelősség. Ez ebben a formában ki-