Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

Réczey László:

Beck Salamon:

Farkas József:

51- 18 -. » ‘ hagyható, mert ez a jogi személyiség egyik következménye. 5./ Ki kellene fejteni, hogy a költségvetési szerveiméi formális jogi személyiségről van szó. Az önálló gazdas - gi elszámolás szempontjából fontos az önálló jogi személyiség.- A jegyzet a 1871 oldalon azt mond ja, íjagy a költségvetési szerve'mek a kötelezettségeiért a költségvetési szerv és a leltár felelős. Véleményen szerint csak a költségvetési szeiv felelős, a leltár nem.

A jegyzet 179. oldalán szereplő önálló elszámolásnak egy biz anyós magyaráz atához szeretnék hozzászólni. Az önálló gazdasági elszámolás rendszerében működő bármilyen szerv önálló jogi személy. Itt ki kellene tér je szkedni az üzem egységek önálló elszámolás rendszerére. Ezek nem szükségképpen pclgári jogi alanyok, mert termékeikkel saját üzemük más üzemegységeit látják el. A 180-182. oldalon szerepel a relativ jogképesség kérdése. " A burzsoa jogtudomány és a burzsoa törvényhozás általában, nem kivétel nélkül, a jogi személy abszolút jogképességének elvi alapján áll." Ez igaz, igy van pl. az angol jogoan. A jegyze tbsn meg kell azonban magyarázni, hogy az angol jognak ez a relativ jogképessége t eljese n formális, Kiemelném ennek tisztán formális jellegét és ezzel erősíteném hogy a kapitalista vállalatok' abszolút jogképességgel rend elite zneic.

A jogi szeriély kritériumait Csanádi két értelemben vesz i. Egy létező valaminek megvannak ezek a kritériumai, másrészt hogy az állam ilyen kritériumok felsorolása

fellett ruházza fel az illetőt jogi szem'llyé. hincc kellően kiemelve, hogy a jogi személynek Icife jezett elis mérésé nem történt meg, az akkor nem jogi személy. Ha a kritériumot abban az értelemben vesszük, hogy minő fel tételek mellett ruházza fel az állam az illetőt jogi személlyé, akkor ez a kérdés nem a polgári jog, hanem az államigazgatási jog témája. Itt a tulajdonképpeni kérdés az állam jogi személyisége. Szerintem ez az egész kérdés skolasztikus. Lehet az, hogy valasinek a jogi mivoltát elismerem, de a jogalanyi mivoltát nem? Egyesek szerint az állam nem adhatja meg magának a jogi személyiséget.

Ebbe n kételkedem. Az államnak korlátlan jogképessége van Ha az állam önmagát jogokkal ruházza fel, azért meg kell adnia neki azt a jogot is, hogy magát i jogi személynek nyilváníthassa. Hiszen az állam egyenrangú az intézmény e . elCsanádi azt javasolta, ho gy vétessenek: fel a vállalat kötelezettségei. Ez helyes. Van még egy na égj egy zésem, Az állótőkét is az állam engedi át a forgótőkével együtt, mégis a forgótőkének m s a jelentősége az adósság s zenpo'nt jáb ól. Érzéke lt etni ke llene azt is, hogy itt a vagyont a tulajdonjogtól elszakítva kell értelme zni.

Eelhivja a figyelmet a végrehajt isi elévülés és a rendes elévülés közötti jdilönbságre, amely abban áll, hogy a végrehajtási elévülés meg nem szakítható. Ha bekövetkezik a hároméves elévülési határidő, akkor e különbségtételnek jelentősége lehet. Véleménye szerint a végrehajtási jog nem évülhet el, csak elenyészik.