Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

Ilyen a jogérvényesítés kérdése és a behajtásé. - A polgári jog rendszerével kapcsolatban megállapítja, hogy a polgári jog tudománya nem nélkülözheti az általános részt, általános részre feltétlenül szükség van a tankönyvben, tehát a doctrinalis rendszerben, a törvénykönyvben mellőzhető.- A jogelmélet és polgári jog által megoldandó kérdések során felveti, hogy eddigi tapasztalatai szerint úgy látta, hogy a jogelmélet tudósai nagyon félnek a tévedéstől. A jogelmélet művelői nem akarnak bizonyos kérdésekkel foglalkozni, amelyeknek problémáját még nem tudták előttük megoldani. Más jogászok foglalkoznak tárgyuk szempontjából ilyen kérdésekkel, és segítséget szeretnének kapni, tehát helyesnek tartja Antalify elvtárs javaslatát a kollektiv együttműködésre. Bgy-egy «. ilyen problématikus kérdés kimerítő feldolgozásához ilyen széleskörű összefogásra van szükség, hogy azok.megvitáti sóval legalábbis közelebb kerüljenek a megold,-'shoz. kiismeri, hogy 3ok ilyen kérdés elsősorban a jogelmélet körébe tartozik, de éppen mert eddig nem. jutottak döntő állásfoglaláshoz, nélkülözhetetlen, hogy más jogágak képviselői is foglalkozzanak azzal.- a jogforrásokra vonatkozó megállapítások talán pontatlanok, de ne aggályoskodjanak a jogelmélettel foglalkozók a kifejezés formáját illetően, mert amikor egy tárggyal kapcsolatban nem mondunk el mindent, mert nem fejtjük ki teljesen, az nem jelenti azt, hogy véleményünk alapjában véve más. Felhívja Antalify figyelmét arra, hogy véleménye szerint a jognak mindenképpen van formája. Hogy a dolgozó nép akarata milyen szerveken keresztül valósul meg, ezt a tartalom ás ibrma kifejtésével lehet csak összefogni.- .-v lex imperfecta kérdését Réczei elvtárs igen szűk keretek között látja. Mines olyan jog, amely semmiféle szankciót ne vonna maga után. Pl. a jogsértés esetén. A jo gsértés megszűnhet, az állami funkcionáriusnak megmarad a fegyelmi felelőssége.- A jogviszony problémáját Antalffy elvtárs fejtegette, a maga részéről nem rartja feltétlenül szükségesnek a jogvisz any oknak, mint öiaterializált jogviszonyoknak! a kifejtését, mert a polgári jogász számára teljesen világos a jogviszony kérdése, ha a materializác ió fogalmát nem is tisztázza a jegyzet.- A jogi tények és alakitó jog egymáshoz való viszonyában, nem szabad elvál asz ■ tani a tényt és a jogot. A jogi tény nem egyszerűen tény, hanem a normában tükröződő tény. Az alaki tó jog elhelyezését illetően régebben azt gondolta, hagy ezt ki kell hagyni, később azonban rájött, hogy nem lehet kihagyni tárgyalni ke I. Az alakító jog az alanyi jggon belül nem mái, , mint az alanyi jog egy formája. A kettő egymáshoz való viszonya nincs ki dóig ózva. Pl. a felmondás kérdése. íTem mondható, hogy a bérlőnek van használati joga és felmondási joga; alanyi joga ás kötelezettsége van. A meghatározott alanyi jog egyik eleme as J Itó jog, az alanyi jogtól nem különithe tő el.- A váromány kérdésével kapcsolatban elhangzott olyan nézet, hogy kevés jogi hatás fűződik hozzá, izy tárgyalása szükségtelen. A j <g - viszony fejlődési processzusára telein ettel mégis szükségét látta, hogy a jegyzet foglalkozzon vele.- A jognyilatkozat és jogsértés problémáját illetően véleménye szerint mindkettőt fel kell venni a jegyzetbe, átfedés nélkül.-a vállalati formák és belső szervezetük igazgat si kérdési, bár az igazgat Isi szakmeberek ez ellen élesen tiltakoznak. A v 'llal at i forma szervezeti kérdéseit

a polgári jog)an kell t árgyalni,

az-által ános

ró sí De n.