Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
«Sh- 15 -nuexx ^ruíorma ennél sokkal szél ese o b tartalmilag, a mellérendelt aég csal: forma a tartalom megjelenési módja, de maga a tartalom sorold a lubb. a mellérendeltséget C3ak azért tartja fontosnak, mert son polg ri jogi viszonyban nem állaga szemünk előtt az áruforma, pl. a kártérítésnél.- az egyes jogágak elhatárolásával kapcsolatban Bolya elvtárs hozzászólására válaszolva kétségtelenül megállapítható, hogy a-munkajog, családi jog a kapitalista jogban nem képeztek külön jogágat, hanem a magánjog részeiként kerültek tárgyalásra. Mint újonnan fejlődő jogágak, még alacsony fejlődési fokon állanak, veszélyesnek látná ezen jogágazatoknak a polgári jog keretében való tárgyalását. Feltétlenül rokonság van e jogágak között a polgári joggal, azonban mégsem foglalhatok közös kategóriába, Ez nem is lehetséges, mert’ az általános rész kérdései sok helyen egész másképpen vetődnek fel.A vita során felmerül annak'kérdés , hogy a személyiségi jog hol kerüljön tárgyalásra és hogy a polgári jogban maradnon-e a feltalálói jog. Nem lát négy veszélyt abban, hogy ha mindkét szempontból tárgyalják. A munkajog, mint a munkaviszony egy területét, amely az esetek 90,,- .ban munkaviszony alapján jön létre, a polgári jog úgy tárgyalja mint a társadalmi viszonyoknak egy bizonyos vet ül étét és mint az ember szamüáyc személyiségi, vagyoni védelmének formáját. Mindkét ágazat foglal'.ózhat tehát vele, a munkajog mindenesetre részletesebben. A személyiségi jog elhelyezését a polgári jog rendszerében tart j a helyesnek, a szerzői jogot az általános részben kell tárgyalni. A szerzői jogban nemcsak az emberi általános védelméről van szó, hanem az alkotó is védelemre szorul. ^ szerzői és feltalálói joggal kapcsolatban mai jogsze mié létünk figyelmen kivül nem hagyható üansiLs vonása, hogy nem tárgyaljuk absztrakt módon, a védelem e gyűtt szerepel a jog realizálásával. Minden szellemi alkotás a dolgozó nép érdekében nemcsak Védelemre tart igényt, hanem értékelni is kell, valamint hasznosítani és támogatni. Ezeket a szempontokat nem lehetne kielégíteni, ha a kettő egymástól elkülönítve kerülne tárgyalásra. Miért helyes az ember általános védelmének problémáját az általános részben elhelyezni. Mert itt az ember jogállásának ál tálában kell kifejezésre jutni. A jogalanynak nemcsak lehetősége van valamit létrehozni, hanem védelemhez joga van, másodlagosan ez 9 büntetőjog feladata. Mi a vagyoni viszonyok összefüggése a személyiségi jogviszonyokkal? A személyiségi jogokat a polgári jog a vagyoni szempontok miatt" védi, az általános védelem körében pedig a jogsértések miatt Ez nem más, mint az üTuforma megnyilatkozása, t ehát meg van^az összefüggés és igy máshol tárgyalásuk nem helyezhető el. Neme sak t ud anányo s szón pont oka t ke 11 fi gye 1 emb e Venni, hanem a józan észre is hallgatni kell, hogy a jelenlegi elhelyezés a helyes.- A perjoggal kapcsolatos határkérdésekkel kapcsolatban kijelenti, hogy az érvek meggyőzték: a vélelem anyagi j cgi tér észetü kérdés, az anyagi j og és eljárási jog viszonyát illetően a vélelem csak másodlagosan anyagi jogi kérdés. A vélelem sok esetűen nem képezi a per tárgyát és a bizonyítási teher kérdésében is igy kell állást foglalni.- A megállapítási igény fogalmát bővíteni Kell farkas elvtárs véleménye szerint .Felhívj a a figyelmet arra, no gy a jogászok hajlamosak arra, hogy £ét jelenség közötti különbség tételénél az egyik magasabb fokút nem veszik észre.- A polgári
