Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

Szilbe re icy Jenő:

Havasi Győző:

Beck Siiamon:

Világhy Miklós:

minthogy nem lehet sem a munkajogba, sem a családi jogba tartozónak minősiteni. Ehelyett a bizonyítási jog^ anyagkörébe tárgyalandó. A bizonyítás tanával a polgári jog mint anyagi jog és az alaki jog teljesen összefonódik s a kettő egymástól alig választható el. De a bizonyítás módszerei határozzék meg azt, hogy az adott jogintézmény milyen formában érvényesül. Nézetem szerint egyik oldalon a polgári jellegű jogok ismerhetők fel, a másik oldalon a büntető jog. A polgári jogiak az általános része vajadon az összes polgári jellegű jogoknak is általános részét képe i, vagy van olyan anyag, ezekben, ami ált alános s ág D an összefogható. Egy sor intézmény problémája ezeknél a polgári-jog jellegű jogoknál egységesen jelentkezik. A jogágazatoknak ez a nem egészen tisztázott helyzete gyakorlati vonatkozásban pl. az által nos felügyelet vonatkozásában, komoly problémákat és vitákat vethet fel.

Az ált a Iá no s rés z tárgyköréhez kivan hozzászólni. Pólay és Kemenes elvtársak megállapitották, hogy az általános rész tárgyköre jó. A j cg szabályt annak az általános részbe való felvételét gyakorlati nézőpontból is helyesnek tartja a jelenlegi viszonyok között. T A jo gügyl et tannal kapcsolatűan egyetért Világhy elvtárssal, aki átutalja azt egy másik, későbbi területre. A jcgyi%yleti tan, a gyakorlati megfontolások alapján oda tartozik. A jogellenesség kérdését viszont nem a kötelmi j ogban,^Lanem az általános részben látja helyénvalónak, a jogellenesség ós felelősség kérdését nagyobb jelentőségűnek tartja a jogügyleti tannál.

Nézetem szerint a vélelem esetéuen alanyi joggal összefüggő kérdésről van sző s ezért nem helyes azt az intézményt az eljár, sjogoa Itteni. Amikor megdönthetetlen vélelemig van szó, akkor azt egy bizonyított tényállással egynek tekintjük. Ha vitázunk, hogy a vélelem anyagi vagy perjogi intézmény-e, csak abból a s zenpontból történhetik, hogy jogszolgálati szerepét mely keretében töltheti be jobban, mert a jogban a gazdasági életet kell erősíteni.

Úgy gondolom, Bólya elvtársat félrevezette az a gyakorlati helyzet, hogy a vélelem alkalmazására a per keretében kerül sor. A feltalálói jogot Asztalos elvtárs a munkajog területére javasolja átvinni, .elvileg igaz az hogy a kunjCaviszoay a kerete az ujitói és feltalálói jognak. Helyeslem Asztalos elvtárs meg'Hippi td s t, hogy amennjáeen a j cg ügyi eteket az általános részDe helyezzük vissza, úgy a jogellenes magatartásokat is oda kell visszavinnünk.

Az elhangzott felszólalásokra adandó válaszát hárem gondolat koré csoportosítja: a polgári jog tárgya, a polgári jog rendszere és az általános rész tárgyköre,- a polgári jo g tárgyának meghat ározásánál közelebb kell vinni a fogalmat a tart&iomhoz. A forgalom tárgyának meghatározásánál a Szovjetunióban sem tudtak még kielégítő megoldást találni. A politikai közgazdászok feladata, a forgalom fogalmának meghatározása.- Egyet ért Csanádi elvtárssal abban, hogy a polgári jog tárgykörének meghatározasához tartozik az áruforgalom és az ruforma kifejtése, itt a mellérendeltségnél többről van szó, mert az