Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
Réczey László.; / Asztalos Tihamér: Sáránál Imre: Bolya Lajos: SI- 13 -hói, amelyek sok értékes gondolatot ébresztettek fel. Annak a kérdésnek felvetése, amit Pólay bizonyos megoldás felé visz, még tartalmaz hiányos ágokat, végleges megoldásuk csak közös munka eredménye lehet. A jegyzet általános rendszerével valamennyien egyet értünk és el .cell fogadnunk azt a lehetősége , hogy a szerző egy általa logikailag alátámasztott rendszerben építse fel anyagát. Általában véve a tankönyv nincs kötve a tételes jogszabály anyagrendszeréhez, hanem annak inkább didaktikai szempontokat kell figyelembe vennie, de természetesen úgy, hogy a tételes anyagot is megfelelő részletességgel tartalmazza. Az általános résznek feladata az, hogy a tételes jog megértéséhez a hallgatóságot előkészítse. - Az anticipál sok problémáját többen érintették és bizonyos íogik eltúlozták, igy pl. volt olyan javaslat, hogy a történeti rósz az anyag végére kerüljön. Anticipáció sajnos nem kerülhető el, s ez ellen egyetlen orvosság az, ha valaki me gakarja tanulni a polgári jogot, az legalább kétszer olvassa el végig a jegyzetet, - Véleményem szerint a vélelem nem fogható fel egyszerűen mint bizonyítást megkönnyítő intézmény. Lényegében itt a tárgy jog lép funkcióba amidőn a vélemény alapján elfogadja, hogy az egész törvényi tényállás bekövetkezett. Pólay elvi,árs szerint a római jogban nem alakult ki az általános rész, ami igaz, de nézetem szerint ennek döntő oka az, hogy nem alakulhatott ki azért, mert ott általános jogképesség nem volt. liagam sem tudom helyeselni azt az elgonodlást, hogy a történeti részt a jegyzet végére tegyük, hisz lehetetlen eredményre vezetne a fejlődéstörténetet az anyag vég éré tenni. Helyeslem Niz solovszky elvtárs elgondolását, hogy a jogügylettan kérdéseit bővebben kell tárgyalni, mivel az az egész anyagot érinti. A polgári jognak a jogforrások kérdésével foglalkozni kell, viszont vitathatalanul szükség van arra, hogy a jogelmélet kidolgozza a jogforrások tanát és ezzel párhuzamosan a jogi tények tanát is. Ha elkövetkezik az az állapot, hogy ez a probléma együttes kidolgozásra kerül, még akkor is szükség van arra, hogy a polgári jogi jegyzetben külön is érintve legyen.Kritikpi szempontból is fo gLa lkozni kell a jogforrások és jogi tények tanával, és nem szabad megalkudni az:.al, hogy eddig nem sikerült megtalálni e problémák megfelelő kife jtésének mód ját. x Antalffy elvtárs azt mondta, hogy .he lyesnek tartja Világhy által kifejtett nézeteket e kérdésben, de vitán felülj áll, hogy az a nép, amely jogszabályt alkot, megfelelő ^ jogszabályaiét ó szervekkel is rendelkezik. az az Álláspont, amely elveti az anyagi és alaki jog különbségét, a jogszabályalkotás hierarchiájáról tesz tanús got. A dolgozó nép jogszabályalkotó tevékenysége különböző fokokon érvényesül ugyan, de további perspektívájában az alaki és anyagi jogforrások vizsgálatánál kel 1 íi gye 1 embe v enni. a vélelem kérdésében a véleményem az, hogy azt hnem lehet kizárólag a polgári jog keretébe tartozónak tekinteni.
