Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
51 Antali fy György: \ halmozás eszközeivel való foglalkozást, valamint nyomatékosabban kiemelni a vállalati vezetők felelősségét a társadalmi tulajdon megőrzésével kapcsolatban. Az eddigi feisz olaáás okból megállapította, iiogy a jegyzet egyes kérdéseit olyan szempontból vitatták meg, hogy abban bizonyos problémák megoldása az állam- és jogelméleti tudomány kutatóira vár. Jelenleg ezeket a problémákat talán még nem tudja megoldani az állam- és jogelmélet, tellát az egyes jog.igák képviselői foglalkoznak a tárgykörükbe tartozó állam- és jogelméleti ké m és e lókéi, vagy jó, vagy rossz megoldásokat találnak. Ma már elérkezett az ideje annak, hogy ezeket a problémákat, pl, a sokszor érintett jogviszony problematikáját, nem szabad úgy felfogni, hogy annak megoldását csupán az állam- és jogcímé let képviselői igényelhetik a maguk számira. Hanem ezeket a kérdéseket az egész magyar jogtudomány problémájának kell tekinteni, amelyek nem oldhatók meg másként, mint a tételes jogászok illusztris képviselőinek bevonásával. 1-agas szinvanalu állam- és jogelméleti tankönyv sem képzelhető el másként, minthogy a többi jogágak képviselői az eddigin'1 nagyobb segítséget adnak és ezt a segitséget szervezetileg is biztosítani kell olyan módon, hogy a tankönyv megírását egy olyan intézmény keretében megoltdani, amely az összes jogágak képviselőit mozgósítani tudná az egyes jogágak sz empontj ábcl fontos kérdések eldöntéséhez. Az eddigi hibák és hiányosságok erősen megmutatkoznak mind az egyes jogágak jegyzeteinek nem egészen elfogadható megoldásaiban, mind az állam- és j cg elméleti jegyzetben található nem kielégítő levezetésben. Ilyen pl. a jogforrás problémája. Helyes le ne ezzel kapcsolatosan az erők összevonása, hogy ilyen módon törekedjenek kielégítő megoldást találni és az elhangzott felszólalásokból örömmel állapította meg azt a célkitűzést, amely a jo gforrás problémát ikájónak megoldására törekszik, és ez álla a jogv iszonyo kr a is.- A jogforrás fogatolná-: tisztázásánál fontos annal kimutatása, hogy a társadalom gazdas-.gi alapja hozza létre a politikai hatalommal rendelkező szem ly meghatározott jogi felfogását. Abban igaza van Világhy elvtársnak, hogy a gazdasági alap nem közvetlenül er dményesi a jogi nézeteknek megfelelő jogintézmények kialakulását, hanem az emberei* akaratának a közvetítésével, a j ogsz abály oknak közvet lenöl oka a dolgozó nép. Közvetlen jogforrás tehát az uralkodó osztály akarata is. a jog formájának fogalma és a jogforrás fogalma nem azonos, mivel a formához más dolgok is tartoznak, pl. a jogrendszer, a jogszabályok' felépítése. Nem lehet a jogforrás fogalmát a jog fogalmával helyettesiteni.- Megjegyzendő a jogviszony formájára, hogy nem kielégítő módon van tárgyalva a jogelméleti jegyzetben, mert a jogviszony ideológiai viszony, de akarati is. .. j ogvi s zonyok " ál önleges sajátossága, hogy materializált viszonyok és ez sem domborodik ki eléggé a jegyzetben. A szocialista társadalomban az egyéni akarat nem helyezkedhet szembe a népakarattal, de az egyéni akarat szűk keretek között mozog. Nagyon erősen kell hangsúlyozni a jogviszonyban való akarat megjelenését illetően, ho Sí az, mint népakarat lép fel, de mint a jogviszony résztvevője egyéni akarat is. Ez az elmélet azonban csak a kor juthat kellő kifejtésre és megoldásra, ha a j ge Írnél et képviselői együttműködnek a polgári jog tszó rkal. Nagyon hasznos volt az eddigi vita, sokat tantit á referátumból is ar , 1S’ íalaC!lm a felszólalások#
