Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 10. 19. 1. rendes kari ülés
- 6 -az I,évfolyamon. A jelenlegi IV.éves szakérettségisek száma az I. évben 17 volt, most 13 /csökkenés 4/• A III.évfolyamon 9-ről 5-re, a Il.évfolyamon 6-ról 3-ra csökkent. A felsőbb évfolyamoknál nem annyira súlyos a helyzet, mint a tavalyi I.évnél, ahol felére csökkent a szakérettségisek száma. A szakérettségis hallgatók tanulmányi eredményét vizsgálva itt is hasonló a helyzet, mint a munkás-paraszt hallgatóknál. A jelenlegi IV.évfolyam szakérettségiseinek eredménye végig csökkenő tendenciát mutat: 3*36, 3*ol, 2.89* - Ezek a számok világosan mutatják, hogy semmi alapja sincs az olyan álláspontnak, hogy a felsőévfolyamokon nincs szakérettségis probléma, hogy a szakérettségisekkel való foglalkozás csak az első két évfolyamon oktatókra háritan^különle— ges feladatokat. Az összes évfolyamokon oktató tanszékeknek meg kdll vizsgálniuk, milyen pedagógiai segítséggel lehet ezen a helyzeten változtatni. Igaz, hogy más képet mutat a jelenlegi III.évfolyam eredménye, ahol az előző év 3*15-ről 3«87-re emelkedett az átlag. A számok helyes értékeléséhez azonban tudnunk kell, hogy itt -9- ről 5-re esett a szakérettségisek száma s elsősorban 0z tükröződik az átlagokban, hogy a gyengébbek lemorzsolódtak. Nyilvánvalóan nem ez a szakérettségisek tanulmányi eredményei emelésének útja. Feladataink^ A szakérettségis hallgatókkal is megkülönböztetett módon kell foglalkozni. El kell vetni azt az álszemérmes módszert, hogy a velük való külön foglalkozás lealázó számukra. Évfolyaionkénl külön vitassák meg a tanszékek és hangolják egybe a szakérettségisekkel való foglalkozás módozatait. Egyénileg, tárgyanként kell megnézni milyen mértékű támogatás szükséges ezen a téren is* Fokozottabban kell a tanszékeknek a jövőben a DISZ-szervezet segítségére támaszkodniok. Jf. A világnézeti politikai nevelőmunka Karunkon és az ezzel Vapnanlatoa_____feladatok. A K.V. határozata általános jelenségként állapítja meg, hogy az egyetemen a júniusi határozatnak eltorzításaként: a/ felelevenedtek a jobboldali elemek b/ ellenséges nézetek kaptak lábra * hallejei o/ oktatóknál, JjttÉfeÉatóknál háttérbe került marxizmus-leni~ nizmus, ennek lebecsülése jelentkezett d/ nem a munkás-paraszt hallgatók, hanem más elemek befolyása érvényesült a karokon, e/ politikai közömbösség jelentkezett a hallgatók többségénél. A K.V. márciusi határozatát megelőző időben a jobboldali nézetek igen elterjedtek s romboló hatásuk a hallgatók körében érvényesült, így pl. a szocialista iparosítással, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban a jobboldali nézetek hangot kaptak. De emellett felelevenedett a nacionalizmus, a sovinizmus, a népi demokrácia eredményeit sokan lebecsülték, a meglévő hibákat igen nagyra felnagyitották. A jobboldali nézeteknek káros, romboló hatása különösen veszélyes az iskolákban, egyetemeken, melyeknek legfontosabb feladata, hogy a szocialista hazafiság szellemében nevelje az ifjuságot.Ezek a nézetek az egyetem munkájával, feladataival összefüggő, sajátos formában is jelentkeztek. Megmutatkozott mz annak a felfogásnak az érvényesülésében, hogy most már csak a szakmai képzés a lényegest az ideológiai képzés*színvonalának emelése cimén támadást indítottak a marxizmus-leninizmus, az orosz nyelv tanítása ellen azzal, hogy ez akadályozza a szakmai tanulmányokban való gondomabb elmék &lha.qolhcci<). & Sxa.kwct.i képzés
