Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 10. 19. 1. rendes kari ülés
7 lyülést. Egyesek támadást indítottak az egész felsőoktatás rendszere ellen és azt itt elért vívmányok ellen s dicsőítették a régi Magyarország egyetemeit. Sok helyen úgy értelmezték a hallgatók önállóságra nevelését, hogy ez egyenlő a pedagógiai segítség mellőzésével, egyértelmű a diákok magukra hagyásával, s a követelmények emelésénél elmulasztották a fokozatok betartását. Ezek az intézkedések azután azt eredményezték, hogy megnövekedett a bukások aránya, főleg az egyetemi előképzettséggel nem rendelkező munkás-paraszt és szakérettségisek lemorzsolódása. Nemcsak olyanok maradtak ki az egyetemről, akik nem voltak gyengébb képzettségük miatt oda valók, hanem azok is, akik kellő pedagógiai segítséggel jó szakemberei lehettek volna a népi demokráciának. De jobboldali elhajlás érvényesült sok helyen a káderpolitikában is, nem fordítottak elég figyelmet arra, hogy a munkás-paraszt hall gatókból biztosítsák az egyetemeken a tanszékek részére az utánpótlást s politikai szempontok mellőzésével csupán szakmai szempontokat vettek figyelembe. E hibák elterjedésének legfőbb oka az, hogy a hallgatók eszmei politikai nevelése nem kielégítő, az oktatók ideológiai fejlődése lassú, igy az ellenséges ideológia hatásaival szemben nem voltak az egyetemek kellően felfegyverkezve. Sok helyen az ellenséges nézeteket és megnyilvánulásokat liberálisan kezelték. A K.V, mároiusi határozata az egyetemeken is fordulatot jelentett. Megindult a jobboldali nézetek elleni harc, növekedett a kommunisták aktivitása, a munkás-paraszt hallgatók önbizalma. Vizsgáljuk meg hogyan áll ez a kérdés Karunkon.-A júniusi határozatok jobboldali eltorzítása eredményeként egyikét esetben a Kar hallgatói körében is voltak nacionalista, soviniszta szólamok. S Sokkal gyakoribb jelenség volt azonban az, hogy a hibákat sokszor nem az épitő bírálat és segítőkészséggel tárták fel, s ez különösen a honvédelmi oktatással kapcsolatban jelentkezett* Ahelyett, hogy megvizsgálták volna a felmerülő problémákat, többen a katonai oktatást lebecsülő jielytelen nézeteket hirdetők hatása alá kerültek. A pártszervezet felfigyelt erre a veszélyre s idejében tisztázódtak ezek a problémák. Volt politikai közömbösség is. Ennek jele pl. még a márciusi határozatok után is a sajtóelőfizetésben mutatkozott. Általánosságban azonban elmondható, hogy a hallgatók politikai érdeklődése meg volt s voltak kísérletek is ezeknek a kielégítésére, azonban nem elég szervezetten és kellő mértékben. A hallgatók jó munkája megmutatkozott viszont a békekölcsönjegy— zésnél, békekölcsönt a Kar valamennyi hallgatója jegyzett. A marxizmus-leninizmus lebecsüléséről nem beszélhetünk az oktatók között. Feldolgozták a tanszékei a párthatározatokat és eredményesen használják azokat az oktató-nevelő munkában. Ezen pozitívumok ellenére mégis azt kell mondani, hogy a politikai nevelőmunka a Karon is hátramaradt a szakmai nevelő munka mögött. Hogyan jelentkeznek ezek a problémák s mi ezzel kapcsolatban a feladat? Harcos marxista-leninista világnézet kialakításához nem elegendő egyszerűen a marxista anyag ismerete és közlése a hallgatókkal. Az egyetemi oktatóknak tudniok kell. hogy feladatuk nem általában csak a szakemberképzés, hanem az ujtipusu szakemberek,a szocia-* lista értelmiség nevelése. Ezt a nevelést az oktatóknak és a társadalmi szerveknek közösen kell végezni, ez nem választható el olyan formában, mint egyesek gondolják, hogy a hallgatók szakmai
