Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

I- 11 - so

amikor b i 20 nyos jo gint ézmény t udomány ágb e li e Ihe ly ezését kell megoldani, Ehhez hasonló az általam felvetendő probléma is. Nézetein szerint a jegyzet 107-109. oldalán t . igyált vélelem nem a polgári jogba, hanem a per'jogba tartozó intézmény. Világhy maga is tesz erre célzást a kérdést tá igyál ó fejezet legvégén. A vélelem el- helyezése a megfelelő jogágazatban pasztán elméleti, u.n. " doktriner" kérdés. Gyakorlati jelentőségre emelkedi azonnal,ha a nemzetközi magánjog vonat ozásaira gondolunk, ahol a kapcsoló elvek alkalmazása szempontjából nem közömbös, hogy perjogi vagy magánjogi szabályról ven-e szó.

Farkas József: A hat árkérdésről kíván szólni. Az előtte elhangzott véle

menyek szerint a nemzetközi ma.ánjog szempontjának figyelembe vételével kell eldönteni azt a kérdést, hogy a vélelem melyik jogágba tartozik. Ezen túlmenően vitatkozni lehet azon is, hogy a bizonyítás kinek a köte lessége a perben? A bizonyítási kötelezettség perjogi szabály, ennek a tárgyi oldala azt allapi&ja meg, hogy valamely tény bizonyítása kinek a kötelessége. A bizonyítási teher általános szabályait a polgári jogba tartozónak véli. A bizonyítási kötelezettség perbeli kötelezettséget hoz létre. Ebből a s zenpontból elvileg is azon az állásponton van, hogy a jegyzet vesse fel az érveket, miért sorolja a per jogba a bizonyítás általános szabályait, mert a jelenlegi indoklás nem teljesen helytálló, a kérdést teljesen elhatárolva nyilvánvaló, hogy a per jognak is foglalkozni kell ezekkel^ a kérdésekkel, bár lényegesen rövidebben, mert a polgári hog kötelessége ezek részletes eleméése,- Egyetért Neltnerre abban, hogy az ujitci jogot 9 munkajognak kell tárgyalnia, de az oktatás szempontjából megviz súgóivá ezt a kérdést, megállapíthat ó, hogy az a polgári jogban is tárgyalandó-. Ez vonatkozik az igény érvény esitésére is, mert a magánjog-közjog felszámolása kihúzta a talajt a régebbi meghatározás alól. a megállapít si igény s zeleseb bkörü tárgyalása sem menthe ti fel az eljárásjogi tankönyvet annarészletesebb kifBjtése al ól.

Perbiró József: Helyeslem azt a véleményt, hogy az ujitői jog a munkajogba kerüljön tárgyalásra éppen gyakorlati megfontolások alapul vételével. Pólay elvtárs által készített referátum 24. oldalán javasolj a a jogi személyek kialakulás- ról külön fejezet felvételét. Magában is helyesnek tartom az egyes capitalists társasági, formák ismertetését egy ilyen történet i áttekintésben bemutatni. Egyes mag Alvállalat i formákkal kapcsolatban úgy érzem, a jegyz t bizonyos kibővítésre szorul, illetve bizonyos szabályok részletesebb megmagyarázása indokolt. Nem pontos pl. a jegyzetnek az a szövegezése, amely a közkereseti társaság tagjainak korlátlan és egyetemleges felelősségéről beszél. Helyesebbnek tartanám annak kiemelését, hogy a tagoknak ez a felelőssége csak csőd esetén lép előtérbe. A betéti társaságról szóló rész ugyanilyen vonatkozásban kiegészítést éld emel. Könnyen félreérthető az a megállapítás is, hogy a részvénytársaságnál a részvényesek részvényeik erejéig felelősek. A felelősség ugyanis itt csak akkor érvényeséi, ha valaki a részvények értékét nem fizette be. Helyesnek tartanám didaktikai szempontból a szocialista fel-