Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

6 **

We It ner Andor:

Réczey Lászlót

Papp Tibor:

Weiss Emilia:

Csatlakozva a már előtte elhangzott megjegyzésekhez, örömét fejezi idL afelett, hogy ilyen magas színvonalú jegyzet került a hallgatók: kezébe.- A 7 oldalon a polgári jcg tárgyának meghatározásával kapcsolatban beszel a Jegyzet a vagyoni viszonyról. A tulajdoni fonnák és termékek elosztásáról szólva a jegyzet nem emeli ki kellőképen a termékek elosztásának jelentőségét! Amiko r a jegyzet ezt tárgyalja, úgy tűnik, mintha a termékek elosztása a nemzeti jövedelmet is élintené. A nemzeti jövedelem elosztása is a tulajdoni formák felhasználásával történik.Amikor a jegyzet a termékek elosztásáról beszél, tisztázni kell, hogy amit elosztási viszonyoknak nevezünk, az lényegében a munkaviszonnyal sorosan összefügg, egyébként a s'zóhasználat félreértésre ad alkalmat. A 30. oldalon a jegyzet a szükséglet kielégítéséről beszél. Ez adhatja meg a tervszerűség célját és érteimét. Elsődleges a szükséglet kielégítése és ennek van a lávát ve a tervszerűség. Tehát nem ugyanannak az elvnek két ol aláről van szó, hanem az egyik a másiknak alárendeltje*- a pénz funkciójával kapcsolatban két szempontot emel ki, az ellenőrzés és a szankció kérdését. a pénznek szélesebb funkciót kellene adni. a pénz nemcsak az ellenőrzés szerepét tölti be, hanem a szankció szempontjiából is nagy jelentősége van: az értéktárgy helyreállítása.

Szerintem a j^yzet lényegileg helyesen tárgyalja az alapelve k problémáját, Alapelv a polgári jog szféráján kivül születik meg, kifejezi az uralkodó osztály célját, amelyet a jog alkalmaz á sava 1 elkiv án érni. Lényegében az alapelvek ezen célok' foglalatai. - A jegyzet a 28. oldalon azt mondja, hogy az alqpelvek tudományos munka eredményei. Ez csak részben áll. A polgári jog azon alap elvek érvónyesitése végett jött létre, amelyek társadalmi jogi nézetként alakultak ki. Az alap elvek a jo szférán kivül keletkeznek, elvileg megelőzik a tételes jog keletkezését, Kb. a cél-eszköz viszonyäoan varnak egymással. Különösen világos ez az első négy alapelv tekintétében, amelyek közül 3 a büntető jogban is felismerhető, a reális teljesítés elve ás a kármegelőzés elve pedig az előbbiekből következik. Helyesnek tartanám annakki emelés ét, hogy a helyes alapelvek közül melyek b irnak más jogágazatban is jel entős éggel.

Lényegében egyetértek Héczey elv társsal, annak megjegyzésével, hogy nem érzem azt, hogy Világhy elvtárs az alapelveket normativ jellegűnek tekintené.

Az eddigi felszólalók felvetették azt, hogy nemcsak a hallgat ck, hanem a gya rorlatban dolgozók is felhasználják a jegyzetet. Véleménye szerint a jegyzetnek azonban elsődlegesen az a rendeltetése, hogy a II. éves joghallgatók tanulják. Ilyen vonatkozásban meg kell álla oltani, hogy a hallgatóknak sok helyen nehézséget jelent a jegyzet me. - értése, ez 'különösen a levelező hallgatókra áll, akik el őadási segítség nélkül tanulják az anyagot. A nehézséget okoző részeket a jegyzetnek rész le teseoben kellene megmagyarázni, példákkal érthetőbbé tenni. A példák ne csak az esetek megjelöléséből álljanak, hanem helyesnek tartaná, ha köz el ebei példák íeIhozatalaval és megoldásival leunénelc a hallgatók segítségére. - Említést tesz arról is, hogy a -jegyzet sok olyan fogalmat anticipál, amivel a hallgatók’