Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

kellene alkotni arról, hogy melyen vállalatok vaimak és ea z eknek milyen a struktúrája. Általában az állami vállalatok tárgyalását elvontnak tartja. A Jövőre nézve javasolja,

hogy a tankönyv függelékeként egy komoly, lehetőleg minden kéidést felöleő példatárat kellene mellékelni §-ok szerint, amelyben nemcsak a problémák felvetése, hanem megoldásuk / is megtalálható.

Tarnay Károly: Úgy érzem, hogy az alapelvek közül igen lényeges, amelyet

a bírói gyakorlat mindennapi munkájában zsinórmértékül használ és amelyet alkotmányunk úgy fejez ki: 11 A Kagyar Népközt ársaság harcol a kizsákmány olás minden formája ellen. Osztom Nizsalovszky elvtársnak az áruforma mellőzésére tett megjegyzését, tekintettel arra, hogy a gyakorló Jogászok szómára nem eléggé világos, hogr t.k. mint is Jelent. Helyesebbnek tartanám az olyan fogalmazást, amely szerint a polgári Jog a vagyoni viszonyokat a mellérendeltség viszony ében szabályozza.

Havasi Győző: Köszönetét mond a KDB. nevében a meghívásért és sziveslátáBlrt. Szilárd meggyőződése, hogy a gyakorlat bevonása nagy előrehaladást fog jelenteni a polgári Jogi Jegyzet általános részének végleges formában történő megírásához.

A Jegyzetet nemcsak a Joghallgatók tamlmányozzák, hanem a KDB-nél is mint kézi-könyv szerepel és igen nagy Jelentősége van különösen az idősebb korosztályhoz tartozó N Dirik átképzéséoen, akikhek szüksége van az uj Jogi szemlélet elsajá titásó iá, mert csak emek birtokában láthatják el feladataikat. Különösen aláhúzza a Jegyzet marxista-leninista szendéiét éne k hibátlanságát, mely útmutatást ad, aminek segítségével a J o gálák aim az ók sokkal Jobban betöltik feladatukat, A konferenciák tapasztalatai azt mutatják, ho gy a KDB. Határozatok szoros osszefüggésban vannak a marxista-leninista tudás emelkedésével, fontosnak tartja, hogy az alapelvek vonatkozásában tcfob példát tartalmazzon a Jegyzet. Erre nem is annyira a gyakorlat dolgozói szempontjából van szükség, mint inkább a Joghallgatók miatt, akiknek kifejező példákon kell látniok az alepeivek Jelentőségét, mert ez tanulásukat is meg könnyít e né.

Az elmúlt rendszer Jogi oktatásának legnagyobb fogyatékossága az volt, hogy elszakadt a gyakorlattól és az egyetemekről kike rült ek nem tudtak beleilleszkedni a Jogalkalmazásba. A Jelenlegi Jogi oktatás ezen nagy mértékben segített, de nem szabad megelégedni az elért eredné nyekkel, hanem még tovább kell menni. Ha a Jegyzetben több példa lesz, akkor Jogban fogja betölteni azt a hivatását, ho gy a gyakorlat emberéi számára is kézikönyvül szolgáljon.

Az elmondottak f igr elem De vétele mellett azonban megállapítható, hogy a jegyzet Detölti re nie ltet étiét.

Bolya Lajos: Az alapelvek proülémájához szeretnék hozzászólni, különösen abban a vonatkozásban, hogy vájjon valamely jogágnak melyseka speciális alapelvei,másrészről össze lehet e toglalni áltálában a szocialista jog alapelveit. Nem látszik tisztán, hogy az alapelvek táígyalisát a j egyzeti úgy eszközli, hogy az ott iaueretett alapelvek a polgári jogra sajátosak, vagy pedig ált alános alapelveket sorol fel, azzal, hogy ezeknek a polgári jogban kis jelentőségük van. Hiányosságnak érzem, hogy a jegyzet célzást tesz a normativ, valamint a nem normativ jellegű alapelvek közti differenciára, de a kettő közötti viszonyt nem fejti ki.