Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

4

jo alkalmazást, mint az eddig Kiadott 11 elvi döntés. Bizonyom gyaKorla tban sfckszor előforduló jogintézmények részletes bemutatást igényelnek, igy pl. szükséges és hasznos kiadások kérdése a jegyzetben mindössze 15 sor. Kég keveseob a korlátlan és a korlátolt felelősség problémája, vagy a alanyi jog nem gyakorlásának a kérdése. (Tekintettel arra, hogy mint emlitet’ tem,-a biró és ügyész ezt a jegyzetet kézikönyvnek használja, azért újból aláhúzom, hogy annak megírásinál még nagyobb figyelmet kellene fordítani a gyakorlatban előforduló esetekre.

Bizsalovszky Endre:LIegköszöni a budapesti egyetem résztvevői nevének a szives

fogadtatást. A vita megkezdő se előtt helyesnek látja leszögezni, ho gy a vita célja annak eldöntése, megfelel-e a jegyzet a polgári törvénykönyv megalkotásáig annak a feladatának, hogy a pesti és vidéki karokon oktatás céljára szolgáljon. A bírálat tárgyát tehát elsősorban annak megállapítása képezi, hogy alkalmas-e a jegyzet a polgári jog alapvetésére. Ebben a vonatkozásban igennél kell feleni. Kétségtelen azonba, hogy bizonyos vonat sózás okban átdolgozásra van szükség, de ezen túlmenően megállapítható, hogy a jegyzet megfelel a polgári jogi tarkönyv alapjainak lerakásához. Külön köszönetét mond Kovács István dékán elvtársnak, hoogy lehetőséget adott számára, ho gy a jegyzet szerzőjével közvetlen formában közölje véleményét, anire Budapesten eddig nem nyilt alkalom, mindkettőjük nagy elfoglaltsága miatt. Ideológiai szempontból nézve a jegyzetet, megállapítja, hogy Világhynakez i^n erős oldala, teljesen biztos a ideológiában, igy ilyen értelemben nincs bírálatnak helye részéről. A polgári jog tárgyát illetően felvetett kérdésre véleménye a következő: a polgári jog tárgya a társadalmi és terme lés i viszonyok szabályozása. Nem lenne-e helyes megállapítást tenni, hogy a társadalmi viszonyok az alapiak árviszonyai? A tárgy az alaphoz tartozik, a szabályozás a felépítményhez. A jogi felépítményt -az alap határozza meg. Azt kellene mondani, hogy az igazi jogforrás az alap. Ennek felépítményként jönnek létre a jogszabályok, amelyek a dolgozó nép akaratát fejezik ki. a polgári jog tárgyát a vagyoni viszonyok szabályozása és az eizel összefüggő szenÉlyi viszonyok szabályozása képezi. A vagyoni és a személyiségi viszonyok összefüggését jobban érzékelhetővé kell tenni a jegyzetben. További megjegyzése a polgári jog fogalmának meghatároz Is íval kapcsolatos. A jegyzet ennek megvilágítására az áruforma alkalmazását használja, hit értünk áruforma alatt? Áruforma, amikor az egyenjogúság és mellérendeltség szeripontjából szabályozzak a jogviszonyokat. Az áruforma a házastársák viszonyában is megmutatkozik. A hallgatók nem fognak arra gonddLni, hogy a házasság áruforma, tehát ennek felhasználása nem jelenthet veszélyt. Hammadik megjegyzése a jogforrások körébevág, Fontosnak tartja, hogy a jegyzetben utalás történjék arra, hogy a jogszabályok a Miniszt ertanács, nak ós az IfDJ?. KV-nek együttes határozatával jönnek létre.

K pártnak j qgforrási minőségéről Sztálin elvtárs is megemlékezett, a párthatárosatok irányt szabnak minden vonatkozásban, tehát azok a jogforrások közé tartoznak. A jegyzet xá&sai bőven tartalmaz példákat, mégis az anyag előadása során megállapítható, hogy a hallgatók a kiterjesztő és megszoritő jogszabályok értelmezése során több példát igényelnek az aryag msertéséhez. Fontosnak tartaná még azt is, hogy a jegyzetben található ar ínyt alanságo kát a második kiadás során megszüntesse a szerző. Pl. a szövetkezetek tárgyalása során megvitatásra érül a szövetkezeti szerv és annak funkciója, az állami vállalatoknál ez nem látható, A hallgatóknak képet