Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 07. 04. 6. rendes kari ülés
Jelentés az I955/56._tanévi II» félévi vizsgaereó.ményékről^ A kari vizsgaeredmények ennek a tanévnek a végén is már lezárt vizsgák alapján ejthetők meg, akárcsak a múlt tanév vegén, tekintettel arra, hogy az idei tanév I. félévének eredményeit is a teljesség alapján tudtuk annakidején megvizsgálni, technikailag az összehasonlítás zavaró tényezői ezúttal elesnek ebből a szempontból. Az alábbi, - a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt meglehetősen szűkre szabott - jelentésben a részletesebb vizsgálatot mindenesetre az idei tanév I,, illetve II. félévének összehasonlított eredményei alapján látszott célszerűnek végezni, mint egy asT id^ö^meg "elséTsorbln a II, felévben végzett munka eredményét, - már amennyiben az a vizsgaeredményekben tükröződik,- illetve mennyiségben °z a mikrostatisztikai elemzéssel megállapíthat . Jelentésünk vegén azonban rövid osszebasonlitást végzünk a múlt évvégi eredményekkel kapcsolatban, hogy szállal íejlócésíink trtékelésTt hosszabb lejárati9,távlataiban is 1éhetővé tegyük. Célszerű talán viszgálódásainkat azzal kezdeni, hogy összehasonlítjuk a hallgatók, a leteendő és lete+t vizsgák számát a két idei félév viszonylatában: Megnevezés I. f.é. II, f.é. A hallgatók száma 225 221 A leteendő vizsgák száma 1914 1386 A tényleg letett vizsg.száma 1337 1815 A hallgatólétszámmal kapcsolatban csapán annyit, hogy 5 hallgató morzsoló dott le /I.~ef. 17"il. éf. 2, III.éf. 2/, de ugyanakkor 1 hallgatóval gyarapodott is a létszám /IV.éf./. A leteendő és tényleg letett vizsgák közötti arány mindenesetre még igy is javult, mert az I.íe.-ben 95*9 W-os, all-ban 96,2 $-os volt, bár ez a javulás árnyalatnyi csapán. Többet mond a vizsgáiegyelem al hálásáról a vizsgákon előfordult meg nem .jelenések aránya. Itt is árnyalatnyi javulás mutatkozik, amennyiben a II. félévi arányszám 3... # az I. félévi 4.0 %-kal szemben, ami abszolút számban 71 távolmaradást jelent az I. félévi 77-tsl szemben. Érdekes megfigyelni azt a téryt, hogy a meg- nem jelenések gyakoriságát tekintve a tendencia az I. félévihez viszonyítva megfordult, léig ugyanis az I. félévben a két felső évfolyamon a meg nem jelenések aránya 5 az alsó két évfolyamon pedig 3 $ körüli volt, addig most éppen az alsó két évfolyamon volt magas, 5,5 > körüli és a felső keltőn viszonylag igen alacsony, mintegy 1-1,5 $ körül* Eredményként lehet elkönyvelnünk azt a téry t is, hogy .a sikeresen letett vizsgák arány száma is javult, hacsak árnyalattal is, leveri” ez az I. félévben 95 /S most pedig 93/" #. Meg kell azonban jegyezni, h ogy az elégtelenek arányszác.a mindkét félév végén 2,7 tízek.„az arányszámok általában kedvezőnek tekinthetők, tovaboi javításuk már csak szívós munkával lehetséges,-különösen az elégtelenek viszonylatóban áll ez,de a meg nem jelen ikre vonatkozóan is.. Hiszem mi más a meg nem jel erese túlnyomó része, mint annak.a ténynek örkritikus leszámítolása, hogy a hallgató által elérn^f kiváht színvonalét készülése nem éri el, A kari tanulmányi főá^- g közel egy tized es tiz-eddel javult, vagyis 3,6l-ről 3,(jC-re „“Ebben"főleg az az Örvendetes, hogy évfolyamonként is' £ng.i Bérezi Imre, 4o pld., Stencillap száma: 123o.
