Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 07. 04. 6. rendes kari ülés
■5-lom munkaerőigényével és az ebből adódó kétféle megítélést ugyanazon jogrendszeren belül•- /1 tanulmány lényegesebb eredményeit a f. évi május hó 22-én a szegedi Juhász uyula Szabadegyetemen tartott előadásomban is ismertettem./- A másik kisebb tanulmány címe: "Egy jogi fogalom u.n. elemei." Itt konkrét kritikai megvilágításba helyezem az alapvető logikai kívánalmak mellőzésének hátrányos követkézé seit.*Bólya bajos rámutat arra, hogy a jelentés igen széleskörű anyagot tartalmait többek közt foglalkozik a készülő tankönyvekkel s kiemelieHorváth Zsikó László és Szentpéteri István elv társaknak a Központi Vezetőség részére végzett anyaggyúltő munkáját. A jelentésben felsoroltak arra mutatnak, hogy a Kar tagjai e tanévben is széleskörű tudományos tevékenységet fejtettek ki s külön kiemeli, hogy a Kar tagjai közül többen kandidátusi disszertáció opponensei voltak. Horváth ftóbert szintén kiemeli, hogy a Kar tagjai szerteágazó tudományos tévékenységex fejtettek ki az idén is. Ezzel kapcsolatban megemliti a TTIT egyik küldöttével való beszélgetését, ki igen ieleg szavakkal emlékezett meg Schultheisz elvtársnak az Élet és Tudomány c. hetilapban közölt cikkéről. A Kar tudományos eredményeire való hivatkozással felveti a kérdést: nem lenne-e kívánatos, hogy a Kar is kapjon néhány aspiránst a jövőben. Elnök a jelentés és a felszólalások alapján leszögezi, hogy az elmúlt év sórán a Kar tudományos súlya megnövekedett, a felsőbb szervek is egyre nagyobb számban támaszkodnak a Kar oktatóinak tudományos tevékenységére. Többen résztvesznek a különböző kodifikációs kormánybizottságok munkájában. de egy-egy kérdés megvizsgálására ma már a párt Központi Vezetősége is felkéri a Kar dolgozóit* /Horváth Zsikó László és Szentpéteri István/ Megnőtt a Kar jelentősége az egyetemi tankönyvirás területén is. Élesen állást kell foglalni az egyetemi tudományos munka lebecsülése ellen, nem lehet alárendelni az egyetemi kutatói tudományos munkát pénzüfyi kérdéseknek. Lehetnek olyantanulmányok, amelyek esetleg nem a legontosabb kérdésekkel foglalkoznak, de ez6k számára is kell publikációs lehetőséget biztosítani. Ezen a téren az Acta megindítása csak az első lépés, de egészen minimális igényt lehet csak ezen a vohalon kielégiteni. Biztosítani kell külön szerzői honorárium nélkül a tudományos munkák megjelenését. Más kérdés a kiadók igényeit kielégíteni és más a kutatás eredményeit közölni. Úgy gondolja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló keretet tovább kell bővíteni, s a jövőbön ne a TB., hanem a kari ülés döntse el, milyen tanulmány jelenjen meg az Actában. El kell érni, hogy minden publikálható tanulmány megjelenjen s ez a kívánság egyáltalán nem tekinthető túlzottnak. Horvath elvtárs javaslatát az aspiránsokra vonatkozólag a maga részéről is támogatja. Bónis elv társ javaslatát - kéziratoknak a TB.-hoz való leadását illetően - előbb tárgyalja meg a TB. s tegyen javaslatot a kari tanácsülésnek. Pólav Elemér bejelenti, hogy az egyetem mindent elkövet nagyobb összegnek publikációs célra való biztosítása érdekében: azonban feltétlenül kívánatos, hogy csakis lektorált, önálló kutatási tartalmazó, fémjelzett tanulmányok jelenjenek meg az Actában. Elnök leszögezi: minden olyan dolgozatot publikáltain! kell, melyet a kari tanácsülés megjelenésre javasol. Ui kutatást nem tartalmazó, vagy pusztán ismertető cikkeket a Kar nem fog közlésre javasolni, ezért az előbb kifejtettek nem jelentenek maximalista követeléseket, 2o. Jelentés az 1956. május 31-i határidőre beadott pályamunkákról. Előadó: Horváth Zsikó László egyetemi adjunktus. Horváth Zsikó László felolvassa a következőket:
