Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 07. 04. 6. rendes kari ülés

lönböző álelméletelcet is /rossz sz an/ag. rossz a szellem stb./. A félévi ilzsgák eredményéhez képest Binden évfolyamon javultak az átlagok:

I. fálévi II, félévi

.23 3.83

I* évfolyam

II.

III. "

IV. w

>•52

Baj volt régebben a foglalkozás vonatkozásában is, ezt az oktatók is elismerték. Több Ízben felkereste a katonai tanszék vezetőiét a problémákkal, ki mindig készséggel segített azok megoldásában.

Martonyi János Németi elvtárs felszólalásához kapcsolódva a Il.évfolyan eredményeivel foglalkozik s megiegyzi, hogy a Disz és tanulmányi csoportvezetők részvételével sikerült felszámolni' a honvédelmi oktatás helyenként még tapasztalható lebecsülését, ami a vizsgák eredményében is éreztette hatását. A Il.éven csökkentek a fegyelmezetlenségek is. A IV.évíolyamon is emelkedett az átlag; az évfolyamvizsgákon jó teljesítményt értek el a hallgatók; azonban nem mutat ilyen egyenletes képest az államvizsgák eredmenye.

Bónis György megjegyzi, hogy az I.évfolyamon viszonylag nagyobb /34.2*/ a jelesek száma, a többi évfolyamon reálisabban, egyenletesebben oszlik meg ez a szám /28#/. Ebben része lehet a magas átlagokat produkáló vizsgáztatók liberalizmusának is,ami megmagyarázza az évfolyamátlag későbbi csökkenését.

Bőlya Lajos kiemeli, hogy a jók és közepesek aránya minden évfolyamon igen nagy százalékot tesz ki /I.évf. 46.1#, Il.évf. 48.8#, Ill.évf. 51.9#,

Bí "• derék had" a dönti, feganliti, hogy a parasztosé?mazásuak eredménye - a IV.évfolyamot kivéve - mindenütt alacsonyabb az év folyamátlagnál.

Elnök a jelentés és a vita eredményeképpen leszögezi, hogy álüánosságbán jók az évvégi vizsgaeredmények, magasabbak a tavalyiamnál, űrmendetes, hogy a honvédelmi ismeretek, valamint a marxizmus-leninizmus oktatásával kapcsolatos problémák ebben az évben felszámolódtak, a kölcsönös vizsgálódás eredményeképpen sikerült megoldani a kérdést. Ez a jdvő számára is mutatja, hogy ha emberi módon vizsgálnak meg egy kérdést, eredményt lehat elérni.

Kiemelendő a munkás-paraszt hallgatók eredménye is, a velük való foglalkozás terén is eredményeket ért el a Kar.

Az I.évfolyamon mutatkozó 34#-os jeles osztályzat nem oly nagy, egyes tárgyakból jól, egyesekből viszont gyengén szerepelnek a hallgatok.A lefelé menő tendencia ielhivja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi vizsgarendszer bizonyos módosításra szorul. ííem helyes mereven ragaszkodni a jelenleg érvényben lévő csoportbeosztáshoz. Visszaállítandó volna az a régebbi rendszer, mely szerint a tanszékek a vizsgaidőszak keretén belül meghatároznák, hogy mely napokon hány hallgatót vizsgáztatnak le, s a hallgatók maguk választanák meg az egyes tárgyakból a vizsga napját. A hallgató közvetlenül a tanszéknél jelentkeznék a kívánt időpontra« Minthogy a tanszék az egyes napokon a vizsgáztató személyek számat meghatározna, e jelentkezés időpontja volna a döntő. A tanszék az eddigi módon Jelentené a vizsgaeredményeket a dékáni hivatalnak. A hallgató a vizsgaidőszakot - mert tudja, hogy melyik tárgyból van rövidebb vagy hosszabb időre szükségB a vizsgára való felkészülésre - sokkal jobban ki tudja használni. Ízen a téren is vissza kell térni az egyetemi módszerekhez a a hallgatók önállóságra való nevelését ezen keresztül is elő lehetne segíteni.

A vizsgák lezárása után ugyancsak le lehet mérni az egyes tanulmányi csoportok eredményét.