Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

2. A földjog! jegyzet cel kapcsolatban;-11-a/ A jegyzet a földjog mint jogágazat kialakulásának feltételeként egyi helyen /b.oldi/ a földre vonatkozó társadalmi viszonyok egységét jelöli meg, másutt pedig /7.old./ azt mondja, hogy ennek "lényegéiben a földterület állami tulajdona, vagy legalábbis a társas földhasználatnak a kizárólakosságot megközelítő túlsúlya az előfeltétele". Helyes volna ebben a kérdésben egységesen állást foglalni olymódon, hogy a földjog Önálló jogágazattá kialakulásának feltétele döntő mértékben a föld társas használatának a kizárólagosságot megközelítő túlsúlya. Ezzel ui. lényegében létrejön a földre vonatkozó társadalmi-gazdasági viszonyoknak az az o _‘y . sége, amelyen a földhasználat egységes szabályozása véghezvihető.

b/ A jegyzet hivatkozik Marxnak a föld sajátos tér. elési eszközi minőségére vonatkozó ama Tanításával, hogy a föld csak korlátolton áll rendelkezésre, nem szaporítható, stb. /13.old*/ ^ megállapitás a mai viszonyok között cs:ik részben áll meg. Szükséges ui. rámutatni arra, hogy a szocializmus viszonyai között nem egy péLda von arra, hogy a termőterület növelése számos uton-módon véghezvihető. Gondolunk itt a karsztos, mocsaras, erdőirtásós területek és sivatagok termővé tételére, az agrotechnika és agrokémia módszereinek alkalmazására s nem utolsósorban arr . a forradalmi tettre, amely a Szovjetunióbon a szüzföldek feltörésével mintegy 16 millió hektárral növelték a mezőgazdaságilag megművelhető föl területet, Tehát az emberiség rendelkezésére álló föld mennyisége abszolút értelemben ugyan nem, de viszonylagos értelemben igenis állandóan növelhető.

c/ A jegyzet a 14. oldalon azt az elvi tételt fogalmazza .meg, hogy "a földtulajdonjog berendezésétől függ a földhasználók személyi köre, helyzete, a földhasználat terjedelme, feltételei, rendszere, a föidtuLíjdoii. jog berendezésétől függ a földön termelt javak elosztásának rendje". Társadalmi - gazdasági viszonyaink elemzése kapcsán azonban megállapíthatjuk, hogy ez a tétel csak részben áll meg, illetőleg némi módosulást szenved a népi demokrácia átmeneti viszonyai között. Csak a termelőszövetkezeti jogviszonyra utalunk s kétségtelenné válik, hogy a foldhaszn-'1 ti jogviszonyok berendezése az elsődleges feladat s másodlagos a tulajdonjogi viszonyok kérdése. A földhasználati jogosultság önállósulása, önkéntes társadalmasítása ugyani visszahat a társas gazdálkodás alá került földmagántulajdonra 3 abban átalakulást idéz elő. Olyan folyamat ez amely egyre szélesebb körben érvényesül s végül is a részjogos!tványu földmagántulajdon teljes átalakulására, illetve a tulajdortsek akaratából való megszüntetésére, ezzel a kisáruternelő.foldtulaj dón helyében is az állami szocialista tulajdonjog fellépésére vezet. A proletár!átus állama nem nyúl a kisárutermelő földtulajdon egészéhez, a dolgozó parasztság földmagántulajdónát nem sajátitja ki, hanem a meggyőzés és fokozatosság alapján elvezeti a dolgozó parasztságot az önkéntes' társadalmáéi táshoz. Ez a társadalnasitási folyamat is fokozatosan és a tulajdonosi részjogosítványok társadalmasításán keresztül nyilvánul meg.

Tehát a népi demokrácia viszonyai között nem a földtulajdonjog berendezése határozza meg a földhasználat berendezését, hanem fordítva, a ■ *.f öldhaszn • • la ti viszonyok határozzék meg a földma;, ántulaj dón jog fokosa/■fos átalakításának útját. ' V

4 közösségi érdekek, szükségletek kielégítését a mezőgazdaságban elsősorban és döntően - nézetem szerint - a társas gazdálkodás megteremtése ’biztosíthatja, egymagában a föld egységes állami tulajdona nem. Tapaszfing. Bérezi, őo pld. 551.