Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

12

talati tényeket szolgáltat erre a Szovjetunió mezőgazda eága, ahol a kollektivizálás előtt a mezőgazda ság tervszerű befolyásolásáról kei: gondoskodni, mert az egyéni földhasználat az állam teljes gazdasági s. vező funkiój ának érvényesülését nem tette lehetővé. Mindez azt is bizt nyitja, hegy a föld tulajdonjogának a kérdése a népi demokrácia viszo. nyai között másodlagos jelentőségűnek látszik, elsődlges felada. t a t sas földhasználat viszonyainak a helyes berendezése. Ehhez több félté, telt kell megteremteni, nevezetesen: 1. meg kell teremteni a nagyüzemi társasgazdálkodás alapvető tárgyi és személyi feltételeit /gépállomás! mezőgazdasági szakemberek képzése/, azokat tehát, amelyek érzékelhető gyakorlati eredményekkel alkalmasak meggyőzni a dolgozó parasztságot a társasföldhasználat váínthatalan előnyeiről; 2. biztosítani kell a földhasználat szilárdságát; 3. biztosítani kell a személyes vagyoni érdekeltséget, mint fontos mozgósító tén;; ezőt; 4. gondoskodni kell a földhasználat tervszerűségéről s a fejlett agrotechnikai módszerek al kalmazásáról, az agrokémia és agrobiológia eredményeinek felhasználó ról. Végül pedig, árig egyéni földhasználat is létezik, biztosítani k ennek a. viszonylagos maximális biztonságot és az anyagi támogatást, valamint politikai és szakmai nevelést.

Az sem án meg a népi demokrácia viszonyai között, hogy "a földhasználat joga mindig a föld tulajdonjogától függ'1. Ennek cáfolataként ut lünk különösen a föld nélkül belépett termelőszövetkezeti tagok háztá földhaszn latára, arai a tagsági jog származéka.

d/ A földtulajdon és a földhasználat viszonyainak fejlődése Magyarországon c. §-t általában hiányosnak kell tekintenünk. Nem gondolok ezz kapcsolatban a történeti anyag túlzott méretezésére, de a főbb szakos vázlatos elemzése is némileg nagyobb teret érdemel /19. és köv.old./. A jegyzet az 1848-49. polgári forradalmával kapcsolatban azt mondj? hegy ez "megszüntette ügyen a jobbágyrendszert, de nem adta a földest földet a parasztok tulajdonába, stb." **• történeti hűség kedvéért szűk gesnek mutatkozik arra is rámutatni, hogy csupán a telkes jobbágyok ták meg az addig birtokolt földek tulajdonjogát, a jobbágyság mintegy 6o 5^-a, felszabadulásával együtt a földtől is megszabadult.

A Tanácsköztársaság földreformjával kapcsolatos anyag elnagyoltnak 1: szik. Nézetünk szerint alaposabb értékelést érdemel ez a történelmi szakasz.

A Nagyatádi-féle "földreform" .során - M. Somlyai Magda "Az 1945-ös fc reform néhány kérdéséről" /k MTA Történettudományi Intézetének kiadás bon, Bp. 1955./ szóló tanulmánya szerint - az ország egész területéne 5,8 $-át osztották fel, de a szegényparasztoknak a felosztásra kerüli I 224 000 kh-ból csupán 3oo ooo kh jutott. A jegyzet számadatai tehái korrekcióra szorulnak, mert a nagybirtoknak nem 1, hanem mintegy lo '■) át érintette ez a "földreform" /23.old./»A jegyzet 24. oldalán azt mondja: "A Nagyatádi-féle földreform tehát nem érintette a nagybirtc rendszert". Nézetem szerint ezt igy nem lehet mondani, mert itt inkarról van szó, hogy "lényegesen nem érintette" s ezért inkább porhir mint földreform volt.

e/ A mezőgazdasági ingatlanok haszonbérletéről szóló 9ooo-es rendel tel kapcsolatban azt mondja a jegyzet; /3iv*cld./, hogy a rendelet ki; ta a kul.'pcföldekro, stb. az állam előhaszonbérleti jogát. Itt nyilvój szövegezési hibáról van szó, mert a rendelet nem a kulákföldekro, haj a kulákh a sz onb érle t ekre mondotta ki az állam előhaszonbérleti jogát.

A kettő ugyanis' más' és "más.

Eng. Bérezi, 6o pld. 552.