Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

-Io«

t IV.

A részletkérdésekre vonatkozó észrevételek.

1. A tulajdonjogi jegyzettel kapcsolatban /csak azokra térek ki, amelyet a társelőadmány nem érintett, Vagy az, abban foglaltak

kiegészitásét látom szükségesnél/..

a/ Az állami szocialista tulajdon tárgyairól szélé fejtegetések során a jegyzet a kizárólagos állami tulajdon tárgyainál megállapítja, hegy azok ki vannak véve a polgári forgalom köréből.A kapcsolatos megállapítások helyesek annyiban, amennyiben azokat a belföldi forgalom körére korlátozzuk, nem helyesek azonban, ha e mggállapitagoknak általános érvényt tulajdonítunk. Hazánk, ugyanúgy mint más népi demokratikus állom )• külkereskedelmi szerződéseket is köt s export-terveinkben nem Ids arányban vannak olyan alapvető termelési eszközök, amelyekre belföldön a polgári forgalomképtelenség jellemző, de nem lehet arról szó, hogy ezek külkereskedelmi viszonylatban ki volnának véve az áruforg.ulom koré sőt fontos valutaszerző eszközökként szerepelnek. Ezért népgazdasági ér dek, hogy ezek exportáruként való forgalombahozatalát minél nagyobb körre kifejlesszük /69.old./.

b/ A háztáji gazdaság személyi tulajdonának kérdésében a jegyzet arra az állásponta jut /91.old./, hogy a háztáji gazdaságot a tagok személyi tulajdonának kell tekinteni. Ezt a nézetet vallja a magyar jogtudomány is. Ez a szövegezés azonban nem látszik pontosnak. A háztáji gazdaságban - népi demokráciánk átmeneti viszonyai közöttis-többféle vagyon - tárgy létezik s ezek tulajdonjogának alanyai - a csal'dón belül - különbözők lehetnek. Tudott dolog ui., hogy a visszatartott háztáji föl annak a tagnak, vagy azoknak a tagoknak a tulajdonában van, akit vagy akiket a telekkönyv tulajdonosként feltüntet, A háztáji föld használaté ugyan közös s ebből következik, hogy a háztáji gazda*ság termelési alap ját tevő föld terményei, illetve termékei és állatállománya a termelőszövetkezeti parasztcsalád tagjainak közös személyi tulajdonában vannak Idetartoznak a háztáji gazdaság jövedelméből beszerzett eszközök, illet ve építmények is. Az építményekre vonatkozó tulajdonjogot az on oan; ismét a telekkönyvi állapot szerint kell megítélni. A háztáji föld személyi tulajdonjogi viszonyaira von:-,tkozó álláspontomat a vita alá bocsátott tézisek kapcsán juttattam kifejezésre.

Eng. Bérezi, 6o pld. 55o.

minőségi mérésről, amely alapján megközelítő pontosságul lehetne a felmerülő esetekben megállapítani, hogy a kilépő tag, vagjnbrökös részére - károsodásának elkerülésével - milyen minőségű és területű föld adandó ki a bevitt földterület pótlására. Ez szükségképpen következik a magántulajdon elaszticitása elvének a termelőszövetkezeti t-agok rész jogosíts nyu. . földián, án tál aj dón ár a való alkalmazásából, aminek az a sajátossága, hogy a magántulajdon nem szükségszerűen azonos földterületen éled fel.

'Minthogy a termelőszövetkezeti közös gazdálkodásba adott földek' telekkönyvi problémái csak a tagsági jogviszony megszűnésekor várnék megoldásra - tekintve, hogy"a tagsági jogviszony,‘illetve termelőszövetkezeti jogviszony fennállásakor a föld az áruviszonyok köréből amúgy is ki van zárva -, legkésőbb a földkiadás kapcsán kell a telekkönyvi áll ,k rendezéséről gon loskodni. Ha a tulajdonos ebbeli igényének kielégítése körül a termelőszövetkezet közgyűlése és a tag között jogvita keletke-zik, a járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság legyen illetékes a kérdi jogi rendezésére.