Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés
Figyelmet érd»nel a kérdéssel kapcsolatban a csehszlovák jogi irodaiónban lefolyt vita eredménye. A jogalkalmazás szempontjából döntő az a kérdés, vájjon a termelőszövetkezeti csaladot a mintaalapszabály külön jogalanynak, vagy gazdálkodó e.ységnek tekinti-e. Ha külön jogalany volna, számos kérdés részletes sz ibályozására van szükség. A mintaalapszabály azonban idevonatkozólag szabályozást nem tartalmaz. Ehhezképest a termelőszövetkezeti család az alapszabály szerint csak gazdasági fonalon, nem pedig külön jogintézmény a termelőszövetkezeti jogban. /A vita vázlatos ismertetését közli Medve Zsigmond a termelő szövetkezeti jogi jegyzet /Bp.1955./ 224-225.old./ Nézetein szerint is, hasai termelőszövetkezeti jogunkban még nem számolhatunk a termelőszövetkezeti családdal, mint jogintézménnyel s mindaddig, mig a tételes jog a kérdést nem szabályozza, a termelc/szövetke;;etJ család csak gazdálkodó egységként, illetve gazdasági fogalomként tekinthető termelőszövetkezeti jogunkban. Éppen ezért helyesnek látszik az a megállapítás, hogy a termelőszövetkezeti család személyi tulajdona kiül kuldban lévő intézmény. Ennélfogva - átmenetileg - csak a polgári jognak a közös tulajdonjogra vonatkozó szabályai alapján dönthetők el a kapcsolatosan felre rülő jogvitás esetek. 3. A termelőszövetkezeti közös gazdálkodásba bevitt földok telekkönyvesésének kérdése. Általános szabály, hogy a tag a termelőszövetkezeti közös gazdálkodásba bevitt földjének megtartja telekkönyvi tulajdonát. A földjogi jegyzet kifejti /67. old../ az idevonatkozó rendelkezés végrehajtásával kapcsolatos nehézségeket, amelyek a tagosítások során a fold nagyüzemi tábla inak kialakításával lépnek fel. A telekkönyv intézményének elsőrendű feladata, hogy kövesse a valóságos állapotot. A telekkönyvre mindaddig szükség van, amig a jogrendszerünk elismeri a magán tulaj dönt./Közbeve tóleg megjegyzem, hegy túlzásnak tekinthető a földjogi jegyzetnek a tel orkönyvről adott az a megállapítása /11G.old./, hogy az "spekulativ célokat szolgált"/, A tagosítások kapcsán végrehajtott földcseréket a telekkönyvnek is követnie, illetve tartalmazni kell s a telekkönyv akk r feli meg-intézményi céljának, ha belőle mindenkor megállopitható pl. a'földtulajdon területi és jogi sorsa, illetve az idevonatkozó adutok. Köztudott dolog, h.'gyatelekkönyvi betétszerkesztés munkája teljes egészében máig sem fejeződött be s igy a mezőgazdaság szocialista építése során számos probléma vetődik fel nemcsak a tagosítások kapcsán v- grell;.., tott földcserékkel, hanem abból folyólag is, hogy sok helyen a földingatlanok régi helyzete 3em tisztázott.* minden vonatkozásban. Minthogy a nagytáblák kialakítása és a termelőszövetkezet földhasználatának szilárdsága, vagyis azonos területen való tartósságaién engedi meg, hogy a tagsági jogviszony megszűnést után a tag belépésekor bevitt azonos területet adja ki a termelőszövetkezet, a tagosításkor nem el sor elkér dós az, hogy konkréten melyik terület legyen a tag^nevére telekkönyvezve. A tag telekkönyvi tulajdona megmarad, de valójában bizonyos esetekig az eszmei hányad szerinti tulajdoni részesedéshez köztltdik /Földjogi j«gy*et 67.old./. A* *•*»«* hányad érinti tulajdoni ré«*esedésnek telefcköhyvezése is a-genban akkor vih«t<J keresztül# ha arról lehet beszélni, hogy a termelőszövetkezet végleges területének kialakulása befejeződött. Addig azonban a tulajdoni részesedés aegállapitására a konkrét földterület terjedőién felül gondoskodni kell olyan Eng* Bérezi, 6o pld. 549.
