Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

12 -szőttéivézit és használat, a szolgálóéi /értve alatta a telki szolgalmakat, és ás építményi jog óimén* Ezzel egy tudománytalan kategóriát számolunk fel, s egy az életnek megfelelő kategóriát hozunk létre,

23. Az építményi jog megszűnése kapcsán a jegyzet megállapíthatja, hogy e tekintetben a telki szolgalom megszűnését rendező szabályokot kell alkalmazni. /2o8.1./. A telki szolgalmak megszűnéséről viszont a jegyzet ezeket mondja: "a telki szolgalom megszűnik a /32 éven át valé nemgyakcr lássál, b/ lemondással, c/ ha a szolgáié telket kisajátítják, igénybeveszik, vagy elárverezik, d/ ha a szolgalom tárgya megsecmisül" /2o5.1* Ügy véljük, hogy a két önállósult részjogosítvány megszűnésénél bizonyos eltérés van az időmúlással kapcsolatos megszűnési eset tekintetében.;A telki szolgalom kétségkívül megszűnik akkor, ha a jogosult 32 éven át nem él vele, kérdés azonban, hogy amennyiben'az építményi jog jogosultja nem él a jogából folyó használattal 32 éven át, megszűnik e jogosítványa? E tekintetben az irodalomban már korábban is volt vita. így Windscheid arra az álláspontra helyezkedett, hogy a non usub csak a szolgalmak megszűnését eredményezheti, de más idegen dologi jogokét nem. Ezt az álláspontot fogadja cl Nizsalovszky is /id*m.389.1./ Nézetünk szerint o kérdés eldöntésénél abból kell kiindulunk, hogy az építményi jog tarjaima nemcsak egy idegen telken lévő építmény használatát, de annak ott való fenntartását /1938.XI.tv*42.§./ is magában foglalja, tehát ha az építményi jogosult egyszerűen csak nem használja az építményt, de fenntartja azt az idegen telken, ezáltal nem szűnik meg e jog az időmúlás folytán. Ez csak azáltal szűnik meg, ha a tulajdonos látva az építmény használaton kívüliségét, plaga kezdi azt használni, ami által az időmúlás következtében a tulajdonát képező telek tehermentességét birtokolja cl /usucapio libertatis/. Persze ez csak akkor lehetséges, ha az építményi jog szerződéses alapon jött létre. Ha viszont törvényes építményi jogról van szó /pl. villsmoscnergia termelő vállalatok távvezetékeinek létesítése idegen telken/ e jognak a telektulajdonos által birtoklás /jogbirtcklás/ áltál valé megszerzése ki van zárva., hiszen e törvényes építményi jogok általában az állami tulajdon tárgyai tekintetében létesülnek, az állammal szemben pedig elbirtoklás nincs. Ha tehát a2 állam gazdálkodó szerve használaton kívül is helyezi a kérdéses vasúti berendezést, távvezetéket, ez az építményi jogot nem szünteti meg, legfeljebb a telektulajdonos követelheti azt, hogy telke az építményi jogtól most öiár miután annak fenntartására nincs szükség, mentesittessék. - Megemlítendő volna viszont mind a telki szolgalom mind az építményi jog megszü nősének esetei közt a konszolidáció esete /az uralkodó és szolgáló tele] tulajdonának, ill. az építményi jogosultság és az építményi jog által terhelt telek tulajdonjogának egy személyben való egyesülése./

24. A birtoktannal kapcsolatban mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy bárhol is nyerne az elhelyezést a tulajdonjogról szóló anyag keretében, összefoglalólag kell szólni mindazon jogi hatásokról, amelyeket a jogrend a birtoklás tényéhez fűz, s nem elégedhetünk meg kizárólag a birtc: véaelem tárgyalásával e fejezetben. Ehhez képest egy külön összefoglaló alfe-jezetet kellene a birtok jogi hatásainak szentelni, melynek keretében felsorolandó volna: a birtokszerzés, mint tulajdonszerzési mód /elsajátítás, találás, kincslelet, jóhiszemű birtokszerzés, tradíció/,(a huzamos birtoklás, mint tulajdonszerzési mód /elbirtoklás/, a jogokbir toklása, mint jogszerzési mód /szolgalmion építményi jog megszerzése st a birtoklás megszüntetése, mint a tulajdonjog megszűnésének módja /dere lictio, birtokátruházás, mint relativ értelemben vett jogmegszüntető tény stb., a jogok birtoklása, mint jogszüntető körülmény /non ueúo/pl-Eng. Bérezi Imre.- Ste-ncillap száma: 721.- 6o pld.;