Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

♦ 13

I

szolgalmaknál, a 3d- és rosszhiszemű birtokos megtérítésre való joga 3íra tulajdonossal szemben, valamint haszonkiadási és kártérítési kötelejMéttaóge és 9 birtokvédelem. így kaphat osak a hallgató a birtok, teljes fogalmáról átfogó %épet.

T: >si . ■ ’

25. * birtok fajainak vázolásénál /213.1./ helyes volna rámutatni arra, hogy a birtok jóhiszemű, vagy rosszhiszemű volta a- törvénytelen birtokai nál releváns, a törvényes birtoknál u,i. ez nem jön figyelembe.

.1*26. A képviselő utján való birtckszerzés /215.1./ kapcsán a jegyzet megfej állapítja, hogy a képviselő másnak nevében jár el, a colgon tényleges hatalmat szerez és azt saját érdekében, de a képviselt személy nevében gyakorolja. Ez a megállapítás, mely szerint a képviselő saját érdekben gyakcrolja a birtokot, vitatható. Aligha képzelhető cl pl., hogy a törvényes képviselő saját és ne a képviseltje érdekében gyakorolná a tényleges hatalmat a dolgon. A Mtj. 445,§-a is rámutat arra, hogy "nem bírtokos az, aki másnak érdekében, különösen, mint háztartási, gazdasági, vagy üzleti alkalmazott» megbízott, őrizetbe vevő,.vagy mint másnak képviselője gyakorol a dolgon tényleges hatalmat. Az ilyen személy a dolgg- nak csalt birlalójá; birtokos az, akinek érdekében a birlaló a tényleges

m hatalmat gyakorolja." Persze e képviselő nem azonosítható az un. birtoksegéddel, akinek szerepe tulajdonképe» csak tehnikai jelentőségű /pl.a hordár, aki az általam megvásárolt dolgot lakásomra hazahozza, s a tényleges hatalombavétel téhyével szerez számodra birtokot az árun/. Ezt a különbségtételt a jogdogmatika is értékelte, midőn a birlalás tekintetében különbséget tett az'önálló birlaló /aki a dolgot idegen érdekből,

■ :úe a birtokos közvetlen hatalmi körén kívül tartja magánál, mint pl. a letéteményes, vagy a képviselőként birlaló gyám,gondnók^jtb/cs az önállót rV lan birlaló/ /aki a dolgot idegen érdekből, de a birtokos közvetlen hatalmi körén kívül tartja magánál, mint pl. az üzleti alkalmazott/ kőzett. Abból persze, hogy. a képviselő épugy, mint a birtoksegédbirlaló, következik., hogy őket a bírói birtokvédelem nem illeti meg, csupán a jogos önvédelem, mint birtokvédelmi eezköz. Mégis pl. a törvényes képviselő a bírói birtokvédelem eszközét maga is igénybe veheti a cselekvőképességc~ ben korlátozott, vagy cselekvőképtelen birtokos nevében és érdekében, írfbí'í. '•

Zf. A tényleges hatalom megszerzése nélkül végbemenő birtokszerzési eso-XI■tek felsorolásának /215-216.1./ teljessége érdekében szólni kellene

k. azon esetről, midőn az átruházó birtokos valamely jogviszonynál fogva, h most már mint albirtokos az átruházás után is a dolog birtokában marad. /Lásd* Mtj.45o.§./} Constitutum possessorium,ill. azon esetről, midőn az albirtokosból főbirtokos lesz, anélkül, hogy -a birtoklás korábbi állapotában változás állana be / brevi nartu traditio/.

28. A birtokvédelem történetével kapcsolatban helyes volna rámutatni ar- ra, hogy a középkori birtokvédelem a római birtokvédelmi: rendszernek a germán birtokvédelem /Gewere/ rendszerével való összeolvasztása utján

A alakult ki, a Gsvrere azt a sajátosságát, hogy az animus ddmini kérdő- sőt nem ismerte, /tehát a tényleges hatalmat gyakorlót, legyen az saj*t, vagy ideg&n birtokos, védelemben részesítette/, összeolvasztotta a rórjog birtokinterdictumainak rendszerével. Ezen az utón az első lépést a •mi posztglosszátor Bartolus tette meg, akinél már megtaláljuk a saját és ía idegen birtok kategóriákat /civilis-natuyalis possessio/. A liberslkapitalizcus szánára azután a pandektatuáomány fejlesztette tovább e tant.

Eng. Bérezi Imre - Stencillap száma: 72ő.- 60 pld.-