Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés
Észrevételek a Polgári joff egyetemi jegyzetének Tulajdonjog c, fejezetéheg» A Polgári jog egyetemi jegyzetének Tulajdonjog c. fejezete lényegében átdolgozása és alkotó továbbfejlesztése a polgári jogi jegyzet Dologi jog e, fejezetének. Mindkettő Világhy Miklós alkotása, aki mind a Dologi jog, mind pedig a Tulajdonjog c. jegyzetrész megírásában egyaránt arra törekedett, hegy a tudományos, didaktikai és gyakorlati szempontok megfelelő mértékben és arányban jussanak kifejezésre, s ezáltal a tudomány művelőinek, a jogtanuló ifjúságnak és a gyakorlat szakembereinek egyaránt segitségére legyen ez a kézikönyv. Mégis a Tulajdonjog c. jegyzetrész a fenti szempontokból igen nagy lépést jelent előre a Dologi jog c.fejezettel szemben. Megmutatkozik ez mind tudományos, mind didaktikai, mind gyakorlati vonalon. Ami az alsó vonatkozást illeti, megállapítható, hogy a Tulajdonjog c. jegyzet felhasználja azokat a tudományos eredményeket, amelyet a polgári jog tudomány.' a legutóbbi időkben hazánkban elért. Már maga a cim is rámutat arra, hogy a dologi jogok kategóriája lényegében megszűnt a mi polgári jogunkban is tudományos kategória lenni, épugy, mint a szovjet jogban, s helyét a tulajdonjog maga foglalta el, az u.n. idegen dologbeli jsgok /kivéve az örökhasenalati jógot/ csökkenő jelentőségüknek megfelelőleg részben a tulajdonjog keretiben helyezkednek el, mint abból önállósult részjogosítványok, részben pedig a kötelmi jogban, mint kötelembiztosítékok, tehát lényegében ott, ahol gyakorlati szerepük van. A Tulajdonjog c. jegyzet tehát ezzel maga is áttörte az abszolút és relativ jogok fetisizálásának elvét»amelynek tarthatatlanságára már a szovjet iro dalom is rámutatott /Genkin: k szovjet polg.jogtudománynak nehány kérdése Szovjetjogi cikkgyűjtemény.1952.lo.sz.595.l./s amely nézet mellett pusztán bizonyos szerkezeti okokból az egymástól legtávolobbálló életviszonyok a tudományban közös kategória keretébe kerültek /erre látszik utalni s korábbi egyetemi jegyzet Dologi jog és személyiségi jog c. összevont fe jezete / mig rokon életviszonyok egymástól elszakittattak /mint pl. a telki teher az ellátási- és járadékszerződésektől stb./A tulajdonjognak külön fejezetként való tárgyalása emellett kifejezésre juttatja a tulaj dón alapvető és elsődleges jellegét, azt, hogy a tulajdon a termelési vi szonyok legalapvetőbb kategóriája ó* hogy egy társadalom rendjét a termelési eszközök tulajdonának milyensége determinálja. - Emellett szintén komoly lépést jelent a ^c^yzet anyagának tudományos továbbfejlesztésében a szovjet és népi demokratikus jogi irodalomban lefolyt elméleti viták anyagának ismertetése és értékelése /az alanyi értelemben vett tulajdonjog mibenlétéről, a személyi tulajdon lényegéről szóló vita stb./, nemkülönben az egyes jogintézmények, fogalmak mibenlétéről kialakult burzsoá teóriák ismertetése és marxista kritikája /pl. a dologi és kötelmi szerződés és a jogcim kérdése a burzsoá irodalomban, a burzsoá birtokelmélc— tek és marxista kritikájuk stb,/. - Végül ugyancsak tudományos értéket jelent a jegyzetben az is, hogy a szerző a lehetőségig felhasználta a polgári jog kodifikáciéjának előkészítésével kapcsolatos tudományos viták eredményeit /pl. az örökhasználati jognál/, s ezzel a magyar tudómén legújabb eredményei is helyet kapnak e jegyzetben, emellett pedig a jegy zet mintegy előkészíti a talajt a megszületendő uj szocialista polgári jogi kódexre való áttérésre. De didaktikai vonatkozásban is jelentAs fejlődés mutatkozik e jegyzet anyagában. Polgári jogi, de általában jogi oktatásunknak is alapvető eéj Ja, hogy a jog által szabályozott életviszonyokat hallgatóink világosan maguk előtt lássák keletkezésükben, változásukban, megszűnésükben, s egyes elemeikben: alanyaikban, tárgyaikban, tartalmukban. Ebből indul ki
