Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 24. 5. rendes kari ülés

polgári jógánk általános része, s ehhez a szemlélethez következetesen ragaszkodnunk kell. A tulajdonjogi viszony ilyen világos szemléletét kapja a hallgató ebben a jegyzetben, mig a korábbi, dologi jogi jegyzetben ez némileg elmosódni látszik. Elősegíti a korábbi jegyzetekkel szemben a hallgatók tisztánlátását a jegyzet erősebb tagoltsága, a lényeges részek kiemelése stb./ ez egyben a nyomdai kivitelezést is dicséri/.Emeli a jegyzet didaktikai értékét a gyakorlati példák bizonyosmérvű szaporítása, valamint az irodalomjegyzékek közlése az egyes fejezetek kapcsán

Végül nem becseülendő az a segítség, amit a gyakorlat szakemberei is kapnak a jegyzetből annak kapcsán, hogy az az egyes fejezetek után részletes jogszabálymutatöt közöl, s általában a jegyzet anyagában a gyakorlati szempontok fokozott érvényesítésére törekszik a korábbi jegyzetekkel szemben.

£ jelentős pozitívumokkal szemben bizonyos fogyatékosságok is észlelhetők abban. Ezekre kívánok a továbbiakban rámutatni éspedig a jegyzet szerkezeti felépítése vonalán /i/, valamint a kisebb-nagyobb jelentőségű részleteket illetően /II./- 2-I.

A Tulajdonjog c. rész rendszere azokat a követelményeket, amelyeket tudományos és didaktikai szempontból egy tankönyv rendszerével szemben fe állíthatunk, kielégítik. A bevezető rész a tulajdonjog fogalmát és formáit, tehát a tulajdonjogot általában tárgyazza, a második rész viszont a tulajdoni viszony kérdését vizsgálja, s ennek keretében e ' .viszony elemeivel /alany, tárgy, tartalom/* valamint e ; 'viszony keletkezésévé és megszűnésével foglalkozik. Az első rész tehát a felépítmény kérdését a másik pedig ez alap jelenségének kérdését teszi vizsgálat tárgyává. Mégis két probléma merül fel a második rész rendszere kapcsán, éspedig az önállósult részjogosítványok és a birtoktan elhelyezésével kapcsolat ban.

1. Az önállósult részjogosítványokról szóló fejezetnek a tulajdoni jogviszony után való tárgyalására az idegen dologbeli jogok dologi jogban való szokásszerü elhelyezésére vezethető vissza, mint előképre. Tudományos rendszerünk szocialista fejlődése során azonban szükségképen megszűnt a dologi jogok és ezen belül az idegen dologbeli jogok kategóriája, s helyébe a tulajdonjog került, mint rendszerbeli egység. Ennek keretébe szervesen illeszkednek bele azok az önállósult részjogoaitványol amelyek a más tulajdonában álló vagyontárgy bizonyos részleges használ? tát ragadják meg /állagjogok/, mig az idegen dologi jogok un. értékjogok kategóriája, mint amely e tárgykörbe nehezen volna beilleszthető, másrészt az általa biztosított kötelmektől való elkülönített tárgyalási sntidialektikus jellegű volna, a kötelmi jogba kerülw

Az önállósult részjogosítványoknak a tulajdonjogi viszony tárgyalása után való függelékszerü taglalása azonban nézetünk szerint a tulajdon jognak, mint rendszertani egységnek őzt az egységét bizonyos mértékben megbontja, s egyben arra látszik utalni, hogy a régi kategorizálást mé most sem tudtuk kiküszöbölni. Ezért úgy vélem, helyes volna az u.n. ön állóéult részjogosítványokat a tulajdonjog tartalma keretébe beilleszt teni. A tulajdonjog tartalma keretében nyernek tárgyalást ui. - ésped helyesen - a szomszédjogok, amelyek a tulajdon tartalmát bizonyos mér tékben bóvlinkP*3zűkitik azáltal, hogy az egyik telektulajdonosnak jog sznbély alapján bizonyos áthatást tesznek lehetővé a szomszéd telükre,

Eng. Bérezi Imre - Stencillap száma:528,- 6o pld.-