Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 19. 4. rendes kari ülés

Io -A mezőgazdasági törrtelőszövetkezet mintaalapszabályán.ak főbb jellemző vonásai ezUcben foglalhatók össze: t 8 •,

1. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mintaalapszabály - Világhy Yí\?-jV lés kifejezésével élve - sajátos típusa kodexj mert a mezőgazda sá gjp * * termelőszövetkezetek termeléléi~viszonyait, munkaviszonyait, 3 mezőgbzxjFá^ sági termelőszövetkezetek szervezetét átfogóan szabályozza, Ennek a sajtos típusa kódexnek a létrejötte azzal magyarázható, hogy a mezőgazdáéiban a kisparaszti gazdálkodásról a szocialista gazdálkodásra való áttÖ-Ö', rés fő útja a szövetkezeti ut. A szocialista szövetkezeti ut eleve mega határoz egy ilyen lenini szövetkezeti elveket megvalósító minta*laps??-' bályt* A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél - ellentétben az állg^j vállalatok igazgatásával - a meggyőzés, megállapodás -tehát ízen gr|r-’ daságszervezeti forma irányítása - kerül előtérbe. Éppen ezért hoztar r\ létre népi demokratikus jogalkotásunk a mezőgazdasági termelőszövetke.zttck mintaalapszabályát.

2. A mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabálya normativ aktus:,

amelynek betartása - az illetékesekre - kötelező. A mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabálya a jogforrási hierarchiában jelentős jogforrásként ^szerepel. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a • Magyar dolgozók Pártja Központi Vezetősége együttes határozattal erősiti. meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mintaalapszabályát„ Az ezt mt; előző működési szabályzatok és mintaalapszabályok megerősítéséhez vagy módosításának megerősítősóhez is minisztertanácsi határozat volt szükséges, Jelentőségét, súlyát növeli természetesen, hogy a MEP Központi Veze' tősége, illetve a Magyar Népköztársaság Minisztertanács együttes határozattal erősíti nr.eg a mintaalapszabályt. Ezzel is megmutatja ennek a t;r~melőszövetkezfcti típusnak kiemelkedően nagy ' fontosságát,

A mezőgazdasági termelőszövetkezeti csoport mintaalapszabályát a Minisztertanács erősiti meg határozattal. Ez 3 határozat csak erősiti normativ voltát, társadalmi jelentőségét.

3. Ez a kódex elsősorban a mezőgazdasági terme lő szövetkeze tekre , mint gazdaságsztrveze:ti“Tormára7'’jógi személyre, a mezogazcfSsági ecrmelőszövetkv_zeti tagokra, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek belső életére vonatkozik. A mezőgaza- slgTTermeI3szövi'tkezliel”mintaslapszéSélyt azon- Ban~nem lagérólagosan csak a termelőszövetkezetekre és a termelőszövetk. zeti tagoltra vonatTcőzik. Minden más állampolgár és jogi személy, állami -3# Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi és Történeti Osztályának köz lcményei.,Bp.,1954., V.köt. 1-4.szám 233-237,old. Sajátos kódex j Hegére először Világhy Miklós mutatott rá "A mintatl*pszsbály valójában a szocialista kódex sajátos formája.... A minta al ~ pszt. - bály tehát mint * sajátosikódex igen élesen és helyesén Tüjezi ki; a tartalom 3aj?tősséTgáTt'1T Ezenkivül~lésd Vilaghy Miklósi A megye:* napköztlrslság p olglrI'TSrvé nykönyvének rendszeréről. Jogtudományi Közlöny, 1955. augusztus, 497.0.

4. Itt röviden tisztázni kívánom;, hogy mit értek jogforrás alatt és_

mi a különbség a j og és a jogf orrás kö zött.? A “jog az álla mhat alor által megállapított, vagy "szankcionált olyan magatartási szabályoP összessége, g melyekaz uralkodó osztály ~ k-- .rátát fe-je-zik^ki es amllyeknélc alkalmazását az alTaii kényszerítő creje' biztösltja, az uralkoű3~osztg lyok tlonyöi és hnszros_^tgrsad71mi rend védelmé m^g« 8zTT^r5ítaaa~'3s +övabbfej Tisztése celjáb^lT1. 7vlsinszkij : Szovjet. ZXÍ ämTs"*3őgtudomlny kérdései Bp.**Jogi es Államigazgatási Kiadó 195o. 39-lo6.1./ Lényegében ugyanazt fejezi ki, mint Marx és Engels* A Kommunista Kiáltványban, Szikra., 1949.,4o.old."jogotok

Eng. Bérezi Imre.- Stencillap száma:36oö.- 5o pld.-