Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 19. 4. rendes kari ülés

éti tára'id’s lei szerv köteles figyelembe venni a mezőgazdasági termelőszövt.tkezat -mintaalapszabá lyát, tíz azok a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel vaj,-arr.ilven jogviszonyba, kapcsolatba kerülnek. Pálcaként lehet fel Jhozní az állati vállalatokat, kisiparosokat, tanácsi szerveket,stb* A bírái gyakorlat is egyre inkább szintén figyelembeveszi a mezőgazdasági .termelőszövetkezet mintaalapszabályát és a bíróság az Ítélet indokolásában erre hivatkQtdk is* amennyiben í rről a mintaalapsznbály kifejezett rendelkezést. tart aim az.

A.termelő szövetkeze ti mozgalmat nem szabad és nem is lehet üvegburn alatt elképzelni és izoláltan szemlélni. A termelőszövetkezet élő és fejlődő organizáció, afcely sókhétü* sokirányú. r.Ußkaf eladat ok.at végez és igy az állami és társadalmi szervek széles hálózatával kerül kapcsolatba* jog*? viszonyba * 30k esetben szerződéses jogviszonyba. Nyilvánvalóin íg^n helytelen lenne, ha ös^k befelé tekintenénk és a mintaalapszabályt es-k a termelőszövetkezetekre * termelőszövetkezeti tagokr- fogadnánk el norma*hiv iktüsn-'k*

4, A jogirodalmunkban általában kial'ku.lt önálló jogágként szeremtl iegőgazdasági termelőszövetkezeti jog. Ennek a jogágnak az Alkotmány o.dl-i IŐtÍ äläpvTT^jogToyr'lsa ~ mezőgazdasági termelőszövetkezet minta slapsz- - bályo, E2""a^ja a mez5gaz3aaagi termőloszuveTkEzeti joganyag gérinett,

•* 11 «»

csupán osztályok törvényre emelt akarata, olyan akarat, amelynek tar taImát osztályotok anyagi életfeltételei adják." a jogot, a jogforrást a társadalom életfeltételei határozzák meg, tehát ezek meghatározó tényezők. A politikai nézetek és intézmények, űe a többi felék pitményi elemek is befolyásoló tényezőkként jönnek figyelembe, Megítélésem szerint a jog és az anyagi értelemben vett jogforrás között nehéz meghúzni a különbséget. Lényegében ugyanazt fejezi ki: az uralkodó osztály akaratát. Ezt az akaratot - amely szocialista tál Sadnlömban népi akarat - kifejezésre kell juttatni; meghatározott külső formát /törvény, tvr., minisztertanácsi rendelet stb./ kell neki adni* Realizálódásra van szükség. Jogforrás röviden kifejezve tehát és itt ebben az értelemben használva nem jelent mást, mint az a sajátos forma, amelyben az állami parancs megjelenik. Ez a sajátos forma hiven kifejezi az uralkodó osztályt /szocialista társadalomban a dolgozó népet/ és annak érdekeit* A jogforrás teh^t nert l<dk nthet mást, mint az uralkodó osztóly ak^ratnyilvdhitrs'á'nak sz-:-nk cionéit oktusbnn~valő~fors.al~kifö^iiiŐdősét. Á* különböző " j ogsz'-b^Iytömeget^ éTemezní7~^en^szőrózni'"kelÍ”BlÍoHböző elvek szerint, pl. alakjuk, kényszerítő erejük, tartalmuk, időbeli hatályuk stb. A__jogtudomány munkásaira elsősorban az állam- és jogelmélet művelőire v7^ ennelT’a mánk a ff 1 ac t na k alapos és elmélyült kidolgozás0, persze nem kisebb a "feladatuk az egyes Íög7gák művelőinek sem.

5.A mintalapsZcbály jogforrási jellegével igen sze'les keretben foglalkozott a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Főbizottsága, N*gy László: A mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos jogi feladatok megvitatást. Jogtudományi Közlöny, 1955. május, 5o9-314.old. Ez a vita a jogalkalmazás rendkívül fontos és megold tlan kérdéseire irányította a figyelmet, amely a szocialista törvényességgel , a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, * terme lősző v«tke-zctrk megerősítésével szorosan összefügg és amelynek a kereteit a mintaalapszabály megadja.

Eng, Bérezi Imre,- Stencíllap számt:36o7.- 5o pld.-