Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 19. 4. rendes kari ülés

- 9 -alapján hozta létre a szovjet állara és példája nyomán a népi demokratikus jogalkotásunk.z£íem volt tehát véletlen, eseti jelenség <? mezőgazd-s^gi termelőszövetkezetek mint sál tpsz*5 bál yánsk létrejötte. Ezt a Szovjetunió jogalkotó példája is fémjelezte, ezenkívül 5 közös gazdálkodás útjára lépett dolgozó parasztoknak is útmut atásokat kellett adni arra nézve, hogy hogyan gazdálkodjanak, mi lesz a bevitt földjükkel és egyéb termelőeszközeikkel, milyen jogokkal bírnak és milyen kötelezettségeik lesznek az aj paraszti életformában, uj gazdálkodási keretek között, A párt vezette népi demokratikus állam - tbben - munkában - a hel-yesen kidolgozott működési szabályzatmintákkal erőteljes segítséget nyújtott 3 kialakuló gazdaságszervazeti formáknak.

Ahhoz, hogy a minta alapszabály jogi természetét, jogi minősítését meghatározhassuk, szükséges jellemzőit felkutatni, kimunkálni és megmutatni,

—i — —.«■»mm tm im

2.A szocialista állam által kiadott jogszabályok jelentősége és ,u.ozgósitó ereje társadalmunkban felmérhetetlen nagy.A párthatározatok nyomán kiadott jogforrások - Lenin szavaival élve - tömeges gyakorlati munkára hivnak fel és ezek feladata az, "hogy gyakorlati lé pésekre tanítsa meg azokat a százakat, ezreket és milliókat, akik szovjet hatalom szavára hallgatnak. Ez a gyakorlati tevékenység pro bdjz 5 szocialista építés terén. Ha igy fogjuk a dolgot tekinteni, akkor törvényeink, rendeleteink összességéből sok tanulságot, vonunk majd le." /Lenin Müvei, 29.köt.Szikra, 1955.2o7.old./ A kiadott jog szabályok értékét Lenin mutatta meg nekünk. "Kész idióták lennénk, ha azt várnék, hogy megváltozik az egész élet, qtt,oÍ~ hory~'néh;'ny szTz rendeletét írunk. De a szocializ£ug~aruI3i7Icnnéné7 EVTc-E.oná~.nlnl~ arr3I~ homy reneo'IHEen~ j Elöljük az utgtE^/Ü,572oB-2o7./X2- nin azF"is kifejTelTíe, hogy a~re niTel eíeKBeB^aTBrvé ny a 1 ko t á sb a n, s ő a rendeletek végrehajtásában történhetnek hibák, de az egyá 11a 1n nem jelenti a jogszabályok társadalmi jelentőségének csökkenését.A lenini ut az, hm az objektív törvényszerűségeket, a tényleges szükségszerűségeket figyelembe vesszük^ árpolitikái nclyzEtét megfelelő en tanulmányoz2ukT a gyTlörIöEI~lőpasztiIäTÖllE~~erealcnyeiEt“a11a-• IünősiEvi~hasznősítjük es Ennel~arap7En~Hözzülc még a^lE^celsiürikBE jomszaElTyőkat. A' pa.rtK=t?roz ..tok azéliál, Hogy'Helye sin mütat3?k a piriinsr ’felismert objektiv törvényszerűségeket és helyesen tükrö zik a párt politikai, gazdaságpolitikai célkitűzéseit, nagyban elősegítik törvényalkotó szerveink munkáját. Az állami határozatoknak kikényszeríthető, szankcionáló jellegük következtében is n*gy a jelentőségük. Jelentőségük igazi súlyát azonban a2 adja meg, hogy fő célja a dolgozó nép életszínvonalának szakadatlan növelése. A szoci alista jogszabályok jelentőségét túlbecsülni nem szabad, mert ez esetben a voluntarizmus durva hibájába esnénk, Az életben a szocialista társadalmi rendszerben is érvényesülnek objektiv törvények, Ezeket az objektiv törvényeket fel kell ismerni. A párt, a gazdaság politika által felismert törvényszerűségeket azonban nem könnyű fel adat realizálni, kz objektiv törvényszerűségek szemelől tévesztése mindig helytelen következtetéseket, hibás és torz eredményeket hoz Az itt elmondottak térmészetesen a mező gaza3sági termelős zövetke2etek3mintaalaplzgbál,yára~~ís' vonatkoznak.

Eng.Bérezi litre.- Stencillap számat 36e9,- 5o pld.-