Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1956. 04. 19. 4. rendes kari ülés

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek mlntaalapszobályának

jogforrási jellege, ■,

3# t ' .

A Magyar Népköztársaság Alkotmánya 7.§/l/ bekezdése megjelöli a mezőgazdaság szocialista építésének útját, amidőn kimondja, hogy elism-ri é$xi biztosítja, a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal az * önkéntes társulás és s. közös munka alapján működő termelőszövetkezetek • támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését. Az Alko^ mány, mint látjuk, a termelőszövetkezeti mozgalom állami támogatásáról, irányításáról kifejezetten rendelkezik. Az Alkotmány az egész dolgozó né alaptörvénye, benne csak a nagy jelentőséggel biró lényeges kérdések fog lal+atnak. Ezek részletes szabályozása egyes jogszabályokban történik meg. Ilyen feladatot tölt be a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mintaalapszabály is, amely a közös gazdálkodás útjára lépett termelőszövetkezeti parasztság alaptörvénye. Tehát egy jóval szűkebb kollektívának, szocialista termelő szervezetnek rendezi az alapvető kérdéseit. A mezőgazdasági termelőszövetkezet mintaalapszabálya a termelőszövetkezetHén llv5 parasztságnak"~á'z¥rt~'gTaptörvénye , meri a gazd?1kodés~renä,j 717 a_tui me 13 szőve tklzctí"tagok tulajdoni viszonyait, munkaviszonyaid ItfoggárT' szabályozza. 5 termelőszövetkezeti mi nta älap s z aí áIy foglalkozik a tir.meló szövetkezeti mozgalom céljával és feladataival, a bevitt földdel, a termelőeszközökkel, a tagok jogaival és kötelezettségeivel, a termelőszc vetkezet vezetésével, működésével, a munka megszervezésével és értékeié^ sével, a munkafegyelemmel, a termelőszövetkezet vagyonával ós a jövedelem elosztásával.

. , • , , ■ • . ' ■ _ ■ - ■ ... : 1 a

Szükséges a sajátos életviszonyokat olyan formában s úgy szabályozni, hogy ez a szövetkezeti tulajdon jellegének, a magyar paraszt mentalitásának, a termclőszövetkezetépités gyakorlati szükségleteinek a legjobban megfeleljen. Ezt a jogi formát szigorú objektiv szükségszerűség 1

1. Ezzel kapcsolatban Medve Zsigmond igy ir:"A mezőgazdasági termelőszövetkezeti mintaalapszabály a termelőszövetkezeti élet alaptövénye. Mit jelunt ez? Azt, hogy a termelőszövetkezetbe tömörült, közös gazdálkodást folytató tagok és a közösség viszonyának minöej egyes kérdését az alapszabály normái rendezik". Ez a meghatározás. - megitélésem szerint - nem egészen pontos. T.i. a mezőgazdasági’ term.lőszövetkezeti életviszonyokat átfogóan szabályozz^, tehát termelőszövetkézéti életviszonyoknak csal • minden lényeges kérdésére választ ad. Az alapszabály nem tartalmazza a termelőszövetkezv életének, * közös gazdaság építésének, munkarendjének valamennyi . szabályát, csupán a legfőbbeket. A részletszabályozást külömféle v tipusu jogszabályok rendezik /Mt. határozat és rendelet,PM. re nd>r let és utasítás stb./ Azzal a megfogalmazással sem lehet teljes mértékben egyetérteni, hogy a termelőszövetkezet tagjaira elsősor ban ezek a normák a kötelezőek. A termelőszövetkezet tagjaira mi" den - tor ->1' • Véve tkezeti életviszonyt, rendező - norma kötelező ázt kell itt megjegyezni, hogy a mintaalapszabály normaként kote-. lező mindenkire, nemcsak a termelőszövetkezetre, terme lőszövetke~v zeti tagokra, nanem mindazokra, akik a termelőszövetkezettel jogviszonyba, kapcsolatba kerültek. Lényegében hasonló álláspontot foglalt el Zoványi István a Társadalmi Szemle 1955. decemberi szá mában. 7o.old,

£ng. Bérezi Imre.- Stencillap $• pM