Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 10. 19. 1. rendes kari ülés
- 18 Hiányosság is tapasztalható egyes foglalkoztató szervek részérói: főleg a tanácsi szerveknél eléggé magukra hagyták a munkás-paraszt hallgatókat. Erre a kérdésre a következő gyakorlatokon ügyelni kell. Hangsúlyozza, hogy a nyári terhelési gyakorlat igen eredményes és annak bevezetése helyes volt. Ezek a gyakorlatok lehetőséget nyuj^gwíu'EEfínögsípeefeíHwiÉSnyííiJiiiiiiíafflrtiéftysiií fi*ítté6áaéik8-szocializmus épitését. Ez a jó eredmény annál is inkább biztató, mert a felszabadulást megelőző egyetemi oktatás a gyakorlati jogászképzés elemi előfeltételeit sem biztositotta. Ezzel kapcsolatban idézi Szászi-Schwarz Gusztávnak a régi egyetemi oktatást élesen biráló megállapitását. Antalffv György leszögezi, hogy a K.V-nek a felsőoktatásról szóló határozata kijelöli az egyetemek számára az elvégzendő feladatokat. A határozat részletesen foglalkozik az egyetemek munkájában meglévő hiányosságokkal és kijelöli azok megjavitásának módjait. Bzfa határozatot*Kara«kra konkretizálva megállapíthat JlürJ hogy karunkon is egyes kérdésekben a márciusi határozat előtt jobboldali megnyilvánulások voltak. Az oktatómunka során a határozat a súlypontot a tartalmi kérdésekre helyezi át. A márciusi határozat előtt a felsőoktatás terén volt olyan irányú törekvés, hogy "módszer a módszerért", sokszor teljesen ez került a középpontba. A határozat megfelelő helyre helyezte a módszertani kérdéseket s inkább fontosnak tartja a nevelésnek a jelentőségét. Azt, hogy karunk milyen munkát végez, legjobban megállapítható a Karról kikerült hallgatók működéséről. A szegedi bíróságon örömmel hallotta és ez büszkeséggel töltheti el a Kart: több fiatal jogászkádert helyeztek rövid idő alatt fontos munkakörbe, szakmailag és politikailag kiválóan képzettek. Viszont találkoztak olyan hallgatókkal is, kik szakmailag ugyan jók, viszont egyes kérdésekben vallásos problémák miatt nem tudnak megfelelően eljárni. Ez is arra mutat, hogy még fokozottabb gondot kell fordítani a világnézeti, politikai nevelésre. A K.V. határozata nemcsak az oktatómunka területén jelöli ki az utat, hanem a kutatómunka vonatkozásában is. A kutatómunka, az oktatómunka tekintetében nemcsak az elmélet és gyakorlat sokszor hangoztatott egységét Írja elő, hanem feladatul jelöli meg a mának, a szooializmus építése jelenlegi problémáival való foglalkozást is. Csatlakozik Halász elvtárs felszólalásához, az oktatók minél nagydi számban kapcsolódjanak be a társadalmi munkába. A referátum jó képet, helyesebben megfelelő képet adott, teljesen tárgyilagosan konkretizálta a karra a K.V. határozatot. A súlypont a munkás-paraszt és szakérettségis hallgatókon van s itt igei is megkülönböztetett elbánásról kell beszélni. Nagyon helyes volt a felszólalók részéről, amikor a feladatok megvalósításában a DISZ támogatását kérték. Vigyázni kell nagyon, nehogy olyan irányba terelődjék ez el, hogy csak a DISZ-re háruljon a feladatok megoldása. örvendetes, hogy a Kar valamennyi oktatója 4elentKezett az ideológiai oktatásra s különösen örvendetes, hogy Búza elvtárs kezdeményezésére a Kar professzoraim az állam- és jogelméletet tanulmányozzák. Azok az eredmények, amelyeket a referátum felsorolt - a hibákkal együtt - annak tudható be, hogy a pártszerveast és az állami vezetés között szoros a kapcsolat. Biztos abban, hogy nemcsak a párt’ tag, hanem a pártonkivüli professzorok is eddiginél magasabb feladatok elvégzésére is alkalmasak s a Kar valamennyi tagja nagy
