Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 10. 19. 1. rendes kari ülés
- 14 -a politikai eseményeket szervesen be lehet épiteni az előadásokba, Feladatként szerepel az idei tanévben a programok felülvizsgála.~± ta. Ennek előkészítése mindhárom kar illetékes tanszékének a feladata; de a jelenlegi programban lévő lehetőségeket ebből a szempontból azok átdolgozásáig is ki kell használni, A hallgatókkal való foglalkozás kérdésében az egyéni foglalkozást kell előtérbe helyezni, A IV,évfolyam oktatói-ertekezletén ilyen értelemben beszélték meg a problémákat s nemcsak munkás-paraszt és szakérettségisekkel való foglalkozásról volt szó. Elsősorban viszont eaek részesülnek támogatásban. Hiányosság mutatkozik a konzultációk vonalán is, a konzultációs órákon nem jelennek meg a hallgatók; felveti, kényszer alkalmazása nélkül hogyan lehet a hallgatókat behivni konzultációra? Azt hiszi a DISZ segitségével meglehet oldani ezt a problémát, A folyamatos tanulást illetően megszűnte# az Ellenőrzési módszerek. Érzése az, hogy a hallgatók nem tanulnak. Mi módon lehet ezt a kérdést megoldani, lehetne-e szervezetten ellenőrzési módszereket alkalmazni? Az elmúlt évben egyes anyagrészek lezárása után összefoglaló dolgozatot Íratott s a jó dolgozatok Íróit könyvjutalomban részesítette, Kéri a Módszertani Bizottságot, foglalkozzon ezzel a problémával s találjon megoldást a hallgatók tanulmányi munkájának ellenőrzésének módszerére. Halász Aladár a referátum azon részével foglalkozik, amely fontos területként jelöli meg az oktatók és hallgatók társadalmi munkáját, A referátum többek közt szólt a hallgatóknak a tanács munkájába való bevonásáról és más intézményeknek nyújtandó segítségéről is. Helyes volna, ha a Kar oktatói aktívabban kapcsolódnának be a tanácsi munkába és más téren is a társadalmi munkába. Közvetlen tapasztalatokat szereznének, amelyeket az oktató-nevelő munkába eredményesen felhasználhatnak. Igen eredményes volna, ha a hallgatók az oktatókkal együtt részt vennének a tanácsi munkában, A hallgatók nem látják kellőképen, milyen mértékben jelent változást számukra a felszabadulás. Jó volna ezért, ha előttük megvilágítanák milyen volt a felszabadulás előtti diáknyomor, A Galjtileikör egyik kiadványából felelevenítette az elmúlt korszak diáknyomorét, melyben adatszerűén fel van sorolva az elmúlt korszak diákjainak siralmas helyzete, Reggeltől-estig dolgoztak a hallgatók, hofly lehetővé váljék továbbtanulásuk. Ezt a képet kellene bemutatni'7 a hallgatóknak s egyben rámutatni a jelenlegi hely««te. Segítséget kell nyújtania diákságnak tanulmányi téren a helyes tanulási módszerek átadását illetően. Az 0,M. módszertani útmutató leveleiben nagy támogatóst nyújt az oktatóknak Milyen irányú segítséget kell adni a hallgatóknak is. A hallgatók ugyanis nem részesülnek ilyen módszertani útmutatókban. A tanszékek munkája nincsen e téren egybehangolva, ezért módszertani levél kiadósa nagyon szükséges volna. A hallgatókat meg kell tanítani a helyes tanulás módszereire. Majdnem minden egyetemnek van helyi sajtója ugyan, mégis megfontolandónak tartja)nem érkezett-e el annak az ideje, hogy országos egyetemi újságot lehetne beindítani az összes érdekeltek közös szervezésével. Oláh Gábor bevezetőben aláhúzza: ezen a helyen nem kell külön hangsúlyozni, hogy milyen nagy jelentőségű az egyetemi oktatás kérdése^ hazánkban, melyet külön is dokumentál a K.Y.-nek augusztusi határozata. Rákosi elvtárs betegsége ellenére vett részt az ezzel kapcsolatban tartott rektor-dékáni értekezleten, ez is mutatja, milyen nagy jelentőségű ez a kérdés. Ezen kívül a Társadalmi Szemlében, Szabad Népben jelentek meg e tárgyban cikkek«rek-