Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 10. 19. 1. rendes kari ülés
tori-dékáni értekezlet, pártaktivák, egyetemi tanácsülés foglalkozott ezzel a kérdéssel. Ezek ä körülmények aláhúzzák ennek nagy jelentőségét. Azért kívánta ezt hangsúlyozni, hogy az egyetemi oktatók tudatában legyenek annak, hogy milyen nagy feladatokat jelöl ki számukra a Központi Vezetőség határozata munkájuk megjavítása tekintetében. Az ő jó munkájuk révén fordulatot kell elérni az égj» tem munkájában. A referátum is megjlelöli a Kar feladatait, a felszólalók konkréten, a Kar sajátságos viszonyaira vonatkoztatva felvélblték az elvégzendő feladatokat. Az OM. a jogi oktatók irányában még nagyobb várakozással van - melyre Orbán elvtárs és mások, valamint a dékán elvtáB is utalt - a jogászság tudományos művelői sokkal közelebb állanak a politikai élethez, mint más tudományág művelői. A K.V, határozatának megvitatásakor ennek a tudatnak kell áthatni az oktatókat. Ezért a Kar munkájában fokozott hangsúlyt kell adni ennek a kérdésnek. A Jogi Szakbizottság a tanévi főfeladatokaól szóló utasitás értelmében összeállította az egyes programok és jegyzetek bírálatának ütemtervét. Szegeden is több program és jegyzet megvitatására kerül sor. A programvitákat a három karnak közösen kell előkészíteni és lebonyolítani. Ennek a munkának feltételei biztosítva vannak, stabil tantervek állanak rendelkezésre. A jogi karokon főleg tartalmi kérdésekkel kell ezzel kapcsolatban foglalkozni, A felszólalókkal általában egyetért, viszont Horváth elvtárs megállapításával nem lehet teljesen egyetérteni, ő kevesli a statisztika oktatására a tanévben biztosított időt. A tantervben szereplő tárgyak oktatási tervét nem lehet csak egy nézőpontból értékelni. Ilyen szempont pl. nem lehet túlterhelni a hallgatókat, maximálva*az óraszám. /Ennek ellenére I.évfolyamon 31 óra vani/ Statisztika előadására összesen 56 óra van biztosítva. A tanterv kidolgozásánál gondosan tanulmányozták a külföldi dokumentációkat. A Szovjetunióban - ahol a jogi oktatás 5 éven keresztül történik s a középiskolai oktatás* színvonala is magasabb — 48 órát biztosítanak a birói statisztika előadáséra. Nálunk a legszélesebb körben adják elő a népi demokráciák közül a statisztikát. A felszólaló szerint nincs lehetőség a teljes anyagnak a leadására sem az előadás keretében. A statisztika programja két-három hónappal ezelőtt készült el, melyen jelen volt Horváth elvtárs is. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a prqg ramot teljes egyetértésben terjesztette elő a bizottság jóváhagyásra. .> ,‘v ; • • Búza elvtérs felvetette: lehet-e a konzultációra kötelezni a hallgatókat? Kategórikus válasz esetén "igen"-nel kell válaszolni. A szakérettségisekkelv aló foglalkozás módszerei táLrgyában kiadott utasitás erre lehetőséget ad. Helyes, amire ő is célzott, a EISZ-el együtt meg kell győzni a hallgatókat a konzultáció fontosságáról. El kell érni, hogy a hallgatók bemenjenek a tanszékre. A konzultációk keretében a professzorok és a hallgatók között jó kapcsolat alakul ki, többet tudnak meg a hallgatók problémáiról, mintha csak a hivatalos formában érintkeznének velük. A folyamatos tanulás ellen írzésével kapcsolatban a módszertani alapelvek tartalmaznak útmutatásokat. /Begyakorló foglalkozás, továbbfejlesztő foglalkozás, -az első a tételes, a második az elméleti tárgyaknál alkalmazható/. A nemzetközi jognál a kettő kombinációját k* lehet alkalmazni. Az első esetben pl. a jogesetek megvitatása során az oktató képet alkothat a hallgató tudásáról; a továbbfejlesztő foglalkozás esetében már nehezebb a hallgató tudásának megismerése. Azonban a gyakorlatok keretében, cikkek, előadások tartása, hozzászólások,stb. formájában meg lehet ismerni a hallgatók felkészülését. Kész recepteket nem lehet itt adni, minden tárgynak meg van a sajátossága,a kereteket kell az adott helyzetnek megfelelően kitölteni.
