Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 10. 19. 1. rendes kari ülés
Pólay Elemér a munkás-paraszt hallgatókkal való foglalkozás és a világnézeti politikai nevelés kérdéséhez szól hozzá* A munkás-paraszt hallgatókkal való foglalkozás az egyetemeknek ma központi kérdése, ennek jó végrehajtásán áll vagy bukik a felsőoktatásról szóló párthatározat megvalósitása. Egész uj irányvonalba kell most terelni ezt a kérdést. A súly az előző időkben a módszertani értekezletek tartásán volt* sajnos a módszertani kérdések kidolgozásában elvesztek. Fenn áll jelenleg is a veszély, hogy elsematizálódik ez a kérdés. Voltak pl. olyan nézetek, mely ezen hal3 gatókat külön kartotékozni kivánta, bizottságokat akartak alakítani a velük való foglalkozásra,stb. Nem azt akarjOfc mondani, hogy a módszerekkel való foglalkozás háttérbe szorítandó egészen, jó eredményt csak jó módszerekkel lehet elérni, de most már eredményeket kell felmutatni. Egyénileg kell megállapítani hogyan foglalkozzanak az egyes hallgatókkal. A referátum rámutat arra, hogy a hallgatók világnézeti-politikai nevelése igen fontos feladat*. Az elmúlt években ideológiai konferencián felmerült a kérdés: az egyetemi oktatók számára a vallás magán, vagy közügy-e? A K.V. határozata alapján egységes álláspont jutott kifejezésre a rektori-dékáni értekezleten: az egyetemi oktatók vonatkozásában a vallás közügy. Az olyan oktató, aki a materialista világszemlélet alapján tartja «z alődásokat, de a mindennapi magatartásai ezzel a magatartásával összhangban nem állnak, ez nevelőmunkájának őszintesége iránt kétséget támaszt a hallgatói ban. A fegyelemre nevelés tekintetében a szaktanszékeknek a katonai tanszékkel együtt kell müködniök. Jelenleg nehézséget okoz az, hogy kétféle fegyelemről lehet beszélni; áljcatonai tanszék pl. betartja a pontos órakezdést, a kari tanszékek nem teljesen. Egységes.fegyelmet kell megkívánni minden tanszéktől. Ha ebben nem lesz eltérés, a katonai tanszék munkája szervesen kiegészíti a szaktanszékek munkáját. A diákotthonban számbavehető nevelés ezideig nem volt ; ez országos probléma. Ma a diákotthon lényegében csak diákszállónak tekinthető, különösebb közösségi munka nem alakult ki. Komoly nevelési lehetőségek nyilnak a diákotthonok keretében, melyet az elkövetkezőkben feltétlenül ki kell használni. A diákotthonokban különböző Karok hallgatói vannak elhelyezve, ez lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek más tudományágakkal, gyarapítsák általános műveltségüket. Igen nagy jelentőségű az ott tartandó kul- Burrendezvénynek nevelő hatása is. A tudományos diákkörök vonatkozásában az O.M. rendelete megállapította, hogy a munkás-paraszt hallgatók aránya igen alacsony, ezért fontos a hallgatók szociális összetételének megjavítása. Ezen kivül fontos az is, hogy a tudományos diákkörök a legaktuálisabb kérdésekkel foglalkozzanak. Ezért szükséges a tanszékek részéről nagyobb segítségnyújtás a hallgatóságnak. A polgári jogi tudományos diákkör már két éve sikeresen szerepel a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján, hasonlóan jól szerepelt az elmúlt tanévben a büntetőjogi diákkör is. A jövőben még fokozottabban súlyt kell helyez* t hallgatók aktivizálására; főleg a munkás-paraszt hallgatók bevoiására a diákkörök munkájába. A polgári jogi diákkörben. jelenleg 6o $-os a munkás-paraszt hallgatók részvétele. Búza László az uj tanév feladataival kapcsolatban szintén hangsu lyozza, hogy az egyetemek munkájának közzéppontjába a politikai! erkölcsi nevelés kérdése lett állitva, mely téren az elmúlt évek ben hibák mutatkoztak. A jövőben fokozottabb gondot kell fordital ni a politikai nevelőmunkára. E téren a tanszékeknek igen nagy lehetőségeik vannak, külőüösen a nemzetközi jogi tanszé'n k h
