Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
Eng ..Bérezi To .pie 3668-12-Keme nes Béla egyetemi tanársegéd müvesszövetkezet "gyámkodik" ? termelőszövetkezeti csoport felett, E* nek a kijelentésnek- ma már tételes jogi alapja sincsen, de évek óta érvényesül már az a fejlődés során kialakult gyakorlat, hegy a termelőszövetkezeti csoport munkáját önállóan végzi s a földmüv^sszövetkezet tevékenysége viszonylag kisebb jelentőségű területeken adott segítségnyújtásban nyilvánult meg, /Hogy már elég régóta gyámkodásról nem lehet beszélnij arra bizonyíték, hogy kb 19516 óta az alakuláskor használatos hivatalos nyomtatványok még utalást sem tartalmaznak arra nézve, hogy a tszcs melyik földművé sszövetkezet keretében alakult meg /195»old,7 A jegyzet "A magánvállalatok jogi személyisége” c, alatt /2o3«oldc/ tárgyal ja az ura, egyéni céget, amelyből" az b téves következtetés vonható le, mintha az egyéni cég jogi személy volnae Helyesnek tartanánk annak megemlítését is, hogy a magánvállalkozónak a cégjegyzésbe való bevezetése nem kötelezőt. Célszerűnek tartottuk volna innak kiemelését, hogy a közkereseti, betéti, korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogszabály ■ erejénél fogva jogi személy«, Est azért is érdemes megemlítene“'meri'Htu^ Tonoen a haj Igató'számára problémát okoz az, hogy pl, a közkereseti társaság hogyan raj. nősül he t jogi személynek, miden a jogi személyiség egyik jellemző kritériuma, a tagokétól elkülönített vágyon e formánál nem valósul meg. Kissé^erőltetettnek tűnik az az álláspont, mely az elidegenítést felhasználásnak s ennek következtében az elidegeníthető dolgot elhasználható dolognak minősíti» Ennek egyébként a jegyzet által adott fogalmi meghatározás is ellentmond, /216-217«.old,/ A jegyzet egyébként igen helyesen azokat a kategorizálási formákat tárgyalja részletesen, amelyeknek elvi es gyakorlati jelentőségük egyaránt megvan, megemlíthetjük, hogy az uj nemet tankönyv e körben használja a tervezés alá vont es tervezés ala nem vont dolgok szerinti csoportosítást is, A jegyzet 222c>oldalán található vagyonmeghatározás nem elég kifejező mert idem per idem jellege van, /’’A vagyon valamely személy vagyonerdekü jogainak és kötelezettségeinek összessége,”/ A közjegyző elleni elévülési idő a régi jog szerint valóban három év.Kérdés azonban, hogy amióta a 4o9o/1949*KoraPsz„ rendelet I- 2,§-ai szerint a közjegyző közhivatalnok; lett, nem egy év-e az elévülési idő itt is, miként a c3rákkal szemben, /238,old,/ + A fentiekben ismertetett észrevételek zömükben olyanok, melyek a jegyzet vitathatatlan érfékeit -nem csökkentik. Ezek közül is kiemelendő az, hogy a szerző a jegyzetben határozott pártos állásfoglalását a leg magasabb tudományos színvonallal egyesíti. Természetesen nem a jegyzet •a helye annak, hogy a szerző saját tudományos álláspontját részleteibe' ismertesse; /és nem is a iégyzetbirálnt az alkalmas forma azotT'megvif.á fására/» Világhy elviárs_Igen szerencsésen találta el a. megfelelő arányt az.egyéni állásfoglalás bemutatása és a szorosa vett oktatási anyag ismerte téseg között» A jegyzetnek szinte miniden sora tükrözi a szc zo magasfokú ideológiai biztonságát, általánosan elismert szakmai ela9JyüItsó g®to Kétségtelen, hogy Világhy Miklós munkája a jelenleg használatos egyetemi jogi kari jegyzetek legjobbjai közé tartozik» Szeged, 1955c december lo0
