Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

Ener »Bérezi TooO.-tn

vehető az a gyakorlatilag is előforduló változat, amikor valakit a bíróság cselekvőképpscéget korlatozi gondnokság alá helyez a nagykorúság elérese előtt a nagykorúság beáll ónak idejére,, /Valószínű, hogy a jegyzet erre az esetre gondol a Izoldádon alulról a hatodik sorban említett esetben s "kizáró" gondnokság helyett "korlátozó" gondnoksá' got kívánt 'megemlíteni, hisz a kizáró gondnokságról- néhány oldallal előbb már részletesen beszélt,/

A jegyzet az 1952a23otvr,-ben xogla .taknak megfelelően sorolja fel azokat a jognyilatkozatokat, amelyek t a korlátoltan cselekvőképes törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is jogérvényesen megtehet* Emellett meg kellene említeni azt, hogy az ilyen személy más képviseletében eljárva teljesen cselekvőképesnek minősül s foglalkozni kellene azzal a - tudomásunk szerint hatályon kívül ma sem helyezett - jogtétellel, hogy nagykorúság színlelés'5 esetén a színlelőt jognyilatkozatai ugyanúgy köti/,, mintha teljes-n cselekvőképes lenne, A jogszabályi felsorolás változatlan átvétele elvi szempontból sem feltétlenül helyes az egyetmi oktatási anyagban, mert pl, azt a szabályt, hogy 3 korlátoltan cselekvőképes 14, életévének betöltése után munka sz*-rzodést köthet és azt felbonthatja különválasztva volna célszerű tárgyalni a polgári jogi jellegű jognyilatkozatoktól, ezzel.is kifejezésre juttatván azt a következetesen hangoztatott elvi tételt, hogy a munkajogi jogviszonyok külön jogág keretébe: tartoznak- /157«olcL/

Teljesen igaz, hogy a nem vagyoni /személyiségi/ jogok polgári jogi védelme a kapitalizmusban fejlődik ki, de talán megérni! the tő v ol na, hogy már a római jog is ismert jogintézményeket, amelyek központjában a becsület, vagy annak hiánya áll. Gondolunk itt az miuriaj infamia és turpitudo ^ese te.i1"- /Az Jnfámia és turpitudo között lényegileg csak az a különbség, hogy az előbbi a becsület elvesztése magánjogi hatásainak a'praetori edictűmokban kodifikált formája*/ /161„old,/

Amint a Jegyzet azt más alkalmakkor is megteszi, ugyanúgy a személyiség jogi védelmének tárgyalása során is helyes lett volna azt kiemelni', hogy az nemcsak polgári jogi védelemben részesül, hanem egyéb jogágak is szabályozási körükbe vonják /162*old-/

Félreérthető az a kitétel, hogy "az állam sajátos jogviszony alanya" /168-old*/, mert ebből kezdő hallgató számára az tűnhet ki, hogy az állam a polgári jogviszonyok alanyaként különleges, speciális, sajátos helyzetben van., mán inkább azt lehetne mondani, hogy az állam sajátos esetekben alanya a polgári jogviszonynak*

Nem áll a jegyzet azon megállapítása /185=old»/, hogv a mezőgazdasági termelőszoyetkezet.;k megaxakulásának konstitutív kelléke a megyei mezőgazdasági osztálynál /helyesen: igazgsTfo'sághaT/ vezetett nyilvántartásba _való bevezetés- A döntő a régebbi jog szerint is a földművelésügyi miniszter engedélye volt s ezt kifejezetten ilyen értelemben tárgyalja ma már az io68/1955 /VIUS«/ Mth* mellékletet képező mintaalap-' szabaiyza-to Ugyanezen jogszabály folytán & termelőszövetkezeti csoportod különböző típusaivá! kapcsolatban mondottak /196.-old.»/ tárgytalanná

V cl_L "t 3 & *

Nézetünk szerint legalább is vitatható, hogy az egyetemek egyes karai jogi személyek lennének* A legközelebb eső példát alapul véve a szegeái 'egyetem vonatkozásában ez pl, nem mondható el, mert a vagyonkezelés tekints tőben centralizált rendszer érvényesül, /187»old,/

A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy az igazgató utasításaival szemben íraspen tiltakozási joga van. nemcsak a"főkönyvelőnek, hanem a főmérnöknek -iS'c/19'Uoido F "

Kérdéses, hogy h lyp^-- 3 jegyzet azon állítása, amely szerint a föld-