Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
{(o Eng,Bérezi to pld. jogban fiz a folyamat leplezettebb. Ízért nem tartható helyesnek az a jegyze tből kiolvasható következtéié hogy a profit megszerzési és /e* „ alizálása csak a kereskedelmi jog körébe tartozó jogviszonyok eseten valósul meg, /"A kereskedelmi jog körében kerülnek szabályozásra azok a jogviszonyok, amelyek a burzsoazi • legsajátosabb házi ügyeit fejezik ' ki, amelyek'révén a burzsoázia a pr- fit megszerzését és realizálását éri el,”/Úgy érezzük, helyes volna a kél Jogág közötti különbsége J példával is igazolni, amire bőven adódik lehetőség. /Pl. a bírói kötbérmérséklés lehetőségének szabályozása az általános magánjogban és a ke-, reskedelmi jogban,/ *Az abszolút és relativ jogviszonyok két fő szerkezeti sajátossága tár-gyalásánál helyesnek tartanánk annak kiemelését, hogy az egyik sajátosság - a polgári jogviszony elemeit figyelembe véve ~ az alanyi oldalon, a mási k "pedig a tartalmi oldalon jelentkezik» Későbbi félreértések és zavarót elkerülése végett és amellett a pontosság kedvéért is, megemlítendő lett volna, hogy az u»n- korlátolt dologi jogok tekintetében az abszolút szerkezet]’ jogviszony a tiszta abszolút jogviszonyhoz, ° tulaidoniO;::!*os viszonyítva bizonyos fokig sajátos képet, mutat. / o3 ,oic. c/ Kissé szclamszer1've r.. han-gzi/ a 135 a oldalon található az a megállapítás? hogy "a szociálist'.- együttműködés elvénél fogva mindenki mást terhelj - az^a kötelezettség isj hogy segítsen a kötelmi jogviszonyban szereplő feleknek a Jogviszony normális >lebooyolitásá.banc'”"Ezt tétele s szabályok nem támaszt j-'1. alá s ha a szocialista, erkölcsből levez>-tve ezt polgári jogi alap: 1 vr.ek mi nősi fenénk, annak 'gyakorlatilag igen messzemenő s nem epys; v zavart okozó következményei lennének. Ha tehát ezt ' egyáltalán szükség* s megemlíteni, akkor bővebb kifejtése s főleg a ke-*retek közül határolása kívánatosnak látszik. Nem fogadható el a . gyzet azon megállapítása, hogy a rabszolga jogállása ugyanolyan yoVt, mint az állaté, /141.-old,/ Talán éppen inkább az volna kidomborítandó, hogy azok az eltérések, amelyek a rabszolga u.n« jogállását m gkül onbözte tik az állatétól, mint pl, cs«ilekv-képesságe, y pontosan arra irányulnak, hogy a rabszolgának nemcsak testi,.üe szellemi munkáját is ki akarja használni a rabszolgatartó» Kérdéses, hogy a cselekvőképességet nem érintő gohdnokság kérdésével * nem volna-e célszerű legalább vázlatosan foglalkozni*a’puszta megemlítés helyett, függetlenül attól, hogy a részletesebb kifejtés a családjogi anyag keretében történik meg, /148,old -/ A jegyzetből az olvasható ki., hogy ha a cselekvőképtelnnség oka utóbb., megszűnik és a fél a cselekvőképtelensége alatt tett jognyilatkozatot jóváhagyja- azt utólag érvényessé váltnak kell tekinteni/ Nézetünk szerint konvaleáló erőt az ilyen nyilatkozatnak nem lehet tulajdoni tani,~ hanem - legalábbis jelenlegi jogunk szerint - az utóbb tett jognyilatkozatot, mint újat .cell értékelni s a joghatás ennek megfelelően nem ex tuiic, hanem ex nunc hatállyal áll bel Ez áll összhangban a jc nyilatkozat semmisségével kapcsolatos jelenlegi állásponttal, /154*0. Félreérthetőnek tartjuk hallgatók számára jegyzet azon megállapítását, hogy_a cselekvőképp j-n személy védelméről a jog általában törvényes képviselő kJ pnde Jog utján gondokodik. Ez ugyanis hatósági aktusra látszik utrTniTTr'j ott nyilvánvaló, hogv az s'zü'J ő esetében fel sem me rülhet, /154 »old./ A jegyzet a le sális kategorizálásnak megfelelően s korlátolt cselekvőd kepeséeg két változatát említi. Ehhez úgy gondoljuk harmadikként fel-v
