Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
Enp.űérezi To pld-ypusztán Intszólar fennálló kötelékek megszünti-tese lehetővé váljék. /85.old. Feltétlenül hiányoljuk a magyar polgári jog fejlődése második szakasza tárgyalásánál azt- hogy á jegyzet nem emlékszik meg az sz időben megjelenő alkotmányok'jelentősegéről' s arról kizárólag a jogszabálytanban beszél. /86pOld0/ Szövetkezeti jogunk fejlődése szempontjából megemlítsndőnek tartanánk az 1947.XIcto.-t, amely ha nem is tekinthető a szocialista szövetkezetek kialakulásét célzó azoknak akár alapjait lerakó jogszabálynak sem, mégis a kereskedelmi törvény szabályozásával szemben haladást jelent, legalább is szélesebb demokratizmusát illetően. Úgy érezzük, egész röviden a jegyzetnek, említést kellett volna tennie a jogforrásokkal kapcsolatban kialakult azon burzsoa nézetről, mely a klasszikus kapitalizmuz korára jellemző, cU az imperializmus szakában sajátos felújítást nyert. /Kelsen/,, amely a jogügyletet jogforrási rangra emeli. A kérdés speciális jelentős: / ugyanis' nvilváhvalóan ebben a jogágban, jelentkezik s ezert szükségesnek tartjuk a külön megemlítését, amellett,^ hogy az állam- és jogelmélet a kérdéssel általánosságban foglalkozik. A konkrét jogforrásuk különböző technikai vonatkozásainak ismertetése az ál lám jog, illetve államigazgatási jog feladata.. A jegyzet viszont tartalmaz ilyen je 11 gyű szabályokat. /9b-92.old./ Uz esetben viszont nem volna haszontalan a régi jelölési módok ismertetése is, hiszen nyilvánvaló, hogy a hallgatók'gyakorlati munkájában ilyenefck'-l is fog találkozni, /Alátámasztja ezt az is, hogy a jegyzet a 97*oldaIon ismerteti a Kúriának a felszabadulás előtt hozott kötelező erejű döntéseinek fajait és azok jelölését./ Hiányoljuk, hogy a jegyzet a özponti döntőbizottság elnökének utasítási jogáról'nem emlékezik meg, márpedig kétségtelen, hogy az a polgári jog szempontjából igen jelentős lehet. /Elég"Utalnunk pl. Q szállítási szerződésekkel kapcsolatos, 1 ■ gut óbb megjelent Ki)B elnöki utasításra*/ Ugyanígy hiányoljuk azt. hogy a jegyzetönern tesz említést a KDB által kiadott elvi határozó tokról! amelyeknek polgár i jogi fontossága szintén aligha vitathatót /92-97.old./ Pontosabbnak tartanánk a jegyzet 97/oldalán az első bekezdés tizenharmadik sorában kezdődő mondat olyan fogalmazását, mely szerint a "Legfelsőbb Bíróság e. döntések jó részéről megállapította, hogy nem alkalmazhatóak, vagy csak módosított formában alkalmazhatóak." Célszerűbb lett volna, ha jegyzet a jogalkalmazás folyamatának elemzése során a bizonyítás.’ teher kérdésével és annak anyagi jogi hatásával is foglalkoznék, annál is inkább, mert ez a kérdés eddig az egyetemi oktatásban súlyának megfelelően alig szerepelt. Márpedig a polgári jogi felelősség rendszerének megértése szempontjából ennek ismerr te nem nélkülözhető« /121oOldc/ ügy érezzük, a jogszabálytannal foglalkozó részben helyes lett volna a kereskedelmi törvény rendelkezéseinek hatályosulása kérdésével foglalkozni , mert env'k konkrét gyakorlati jelentősége van A jegyzet ie fejezetében ugyan van bizonyos“ utalás erre, d ■ a bővebb kifejtés talán nem ártott volna, Egyébként is úgy érezzük,' hogy a kereskedelmi jog kialakulásával kapcsolatban mondottak, hiányosak es nem eléggé jellemzőek, /,17;Oldo/ Ezt azért is meg keli említeni mert a kötelmi''jog -különös részének bevezetője sem foglalkozik jelentőségének megfelelően a kérdéssel» A k.Ti sk< delnő ;‘og kialakulásának nyilvánvaló oka az, hogy a burzsoáziának érdeke volt olyan jogágat kiépítenie, ahol a profit megszerzése és realizálása leplezetlen formában történik, ugyanakkor a magán-
