Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
AM ing bérezi talista védelem e &zköz*-i'elsősorban vagyoni jell/güek, iné^ azokon a térülőiteken is, ahol vagyoni érdeksérelemről nem lehet szó, /ebben is megnyilvániü a -nem vagyoni' érdekek áruvá -áltozása/ addig a szociális^ tg^jog elsősorban nam'(vagyoni eszközökkel részesíti ezeket a személyiségi jogokat védelembenLehetetlen nem észrevenni bizonyos ellent- - ‘ mondást a két különböző be Ív? ti tett megáll: ni tás között, Erőlte tét tnekére.zzük ez ossz függés indokolására felhőze t másik érvet is: "A sze- . mély jogállását a társadalomban végső fokon nindig a tulajdoni viszo- . nyolcnak a kérdéses társadalomban uralkodó állapota határozza meg-'5 A* megállapítás természetesen teljesen helyes, viszont ezen az alapon a családi jogviszonyok is összefüggenek a vagyoni viszonyokkal, tehát azok t árgyalása ük a pblgári io-g keretébe tartozna «, Nem fogadhatjuk * el ugyanebben a körbed a 23o0ldnlon található azon megállapítást sem, shogy a szerző és feltaláló személyiségének és alkotásának jogi védelmével kapcsolatos viszonyok szükségszerűén a polgári jog kórebe tartóz nak.i Márpedig a sz rzc szerint "szabályozásuk*elválaszthatatlan a vagyoni viszonyok szabályozásától," Ezzel a tét*lit 1 ellentétben áll késziu o kódexünk re ndsze.re is, s közismert az is,? hogy ige-n. eroielje-sneií mondható.az a tudományos irányzat, amely pl, az újítói, jogot teljes egészében a munka jogban kívánja elhelyezni, ügy én zzük, hogy a jegyzet" nem ad megnyugtató választ a fvlv.e te tt kérdésben5 Ez természetesen összefügg azzalhogy nagyon is kérdéses.vaj jón indokolt-e az id-vágó . szabályokat a polgári jog részének te ki nie. ni legalább is teljes egészükben. Félreértbe tőnek tart juk a 9,oldal első bekezdésének kilencedik sorábantett azon kijelentést; hogy a vagyoni felelősség viszonyai "emberben, vagy dologban" jogellenesen-okozott károk esetén keletkezne k« Sokkal helyesebbnek_ tartanánk "*• nbr-rben és vagyonban" kitételt használni, hiszen az előbbi szöv-g jel apján a hallgatóban olyan benyomás adódhat, hogy a felelősség u. góliapitásához iáitétlenül szükséges a dolognak valamiféle fizikai rongálódása vagy megsemmisülése,, /Késedelmes telj'--^ sites Eredménye kent bna lihat pl az elmaradt haszon m*-gf ize tésére vó~ - natkozó kötelez»- ttcég, anélkül- hogy bármiféle "dologban!"- -károkozás történt volna,/ „ ^ A Jegyzet a ii o__oldalon különbséget tesz .a felek egyenjogúsága és mellérendeltsége között al polgári jogi szabályozás módjával kapcsolatban,. A mellérendelt s;é vi. 1 ellenben se rami« újat nem* mond. az egyenjogúsághoz képest, Ezért n--m látszik^indokoltnak azt két kálim, egymástól eihatá-g rolt ismérvként beállítani c. Erősen ^kétségesnek tartjuk. azt is, hogy helyes-e a jegyzet ugyanitt található azon megállapítása, hogy a polgári‘ jogviszonyodban egyik fel sem parancsolhat a másiknak 0 Ismer*- tes?nogy • számos ügyletnél az egyík szerződő - ha parancsot nem is - de utasításokat adhat, /11e meghagyás melletti ajándékozás, megbízó-megbízott viszonya stb•,/ Tálén helyesebb volna a kérdést ilyen értelemben tárgy ni s itt is kiemelni _ a döntő különbséget r az .álla ^igazgatási utasítok közve tie nül a polgári jogi közvetett utón kényszeríthető ki „-ebe tartása A polgáriJognak á munkajogtól a 13« oldalon található cIhatárolása new tekinthető teljesnek« A jegyzet által adott elméi éti elhatárolás t? rm<h sze.te sen ht-iytrlló, mégis ügy érezzük, hogy ii - ét s- hallgató számára ’- éppen mert e-lmét et if j ellegü - nem eléggé meggyőző * rjüHelyes lett volna, ha a jegyzet tartalmazná azt az ciha tároló ismérvet isv a*-' melyet az újonnan megjelent, munkajogi tankönyvben ol vasna lünk /12,.old t Ezáltal a hu Ugató szamára •- különbség plaszikussabbá, gvaxor] -útibbá *v és igy érthetőbbé váltja« * J Hiányoljuk, hogy a polgári jog anyagának a magánjoghoz viszonyított
