Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged

1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés

E ng < Bé rc z i lo p! d: 36 79-7-szűkülése tárgyal '.v. iker /16-17.old,/ éppen a munkaszerződések kiesésének megemlítése hiányzik, ami pedig alapvető jellegzetesség a szocialista polgári jog és a burzsoa magánjog összevetésénél,

A kármegelőzés elvét kizárólag polgári jogi alapelvként felsorolni nem helyes, hiszen az nyilvánvalóan szerepet játszik a munkajogban is, /29o old./

Éppen azért, mert a jegyzet szerint is az ~mber védelmére vonatkozó szabályok nemcsak az emberekre, hanem az óliám: is és az u«n„ iogi személyekre is kiterjednek, helyesebbnek tartanánk a jogalanyok védelmének elvéről beszélni., A tárgyalás sorrendiében azután mar amúgy is kifejeződésre jut az ember védelmének elsődleges voltae /31.old./

ügy érezzük nem indokolt annak kiemelése, hogy a szocialista együttműködés elve különösen az egyes állampolgárok szerződési jogviszonyaiban bir jelentőséggel. Nyilvánvaló, hogy a szocialista szervezetek vonatkozásában is kiemelkedő jelentőségű ez az elv, és tételes megfogalmazást éppen a szállítási szerződésekről szóló jogszabályokban nyert először, /32i0ld,/

Véleményünk szerint nem áll az, hogy a reális telje sites elve a szocialista szervezetek egymásközötti jogviszonyaiban maradéktalanul örvényesül, /34oOld,/ Ellene szól ennek pl „ az, hogy aTTami veTTalat még szerződéses kötelezettsége teljesítése érdekében sem szerezhet be -más állami vállalattól olyan terméket, melynek előállítására ő lenne köteles-, Egyébként is úgy'érezzük, hogy a reális teljesítés elve kifejtésénél nem eléggé domborodik ki a legjellemzőbb mozzanat. - amely a burzsoa "szerződésszerű teljesítés" elvével szemben a döntő különbséget jelenti - hogy tj5 a vagyoni szankciók eszközlése /kártérítés, kötbér/ a természetbeni teljesítés alól általában nem mentesít» Helytelen végül ugyanebben a körben a szocialista szervezetek egymásközötti jogviszonyait általában közvetlenül a népgazdasági terv alapján létrejövő viszonyoknak minősíteni. annál is inkább, mivel a kötelmi jog általános részében a hallgató ezzel ellentétes megállapítást talál«» /34.old./

A jegyzet a középkori jogtudománnyal viszonylag részletesen foglalkozik» hz jogosít fel annak javaslására, hogy a glosszátorok és kommentátorok mellett a humanistákról is 'átessek említés, akik ugvan a római jogot mint kulluflörleneli értéket kezelték és erre vezethető visz- SZ9, hogy az interpoláció-kutatás náluk jelentkezik először, továbbá ők voltak azok, akik először szakítottak a ;Graeca non leguntur" elvével, ugyanakkor azonban munkásságuk mégsem mondható egyoldalúan elméleti értékűnek, mert a gyakorlati jogélettel is - ha nem is olyan mértékben, mint a kommentátorok - kapcsolatot tartottak./Bizonyíték erre pl. Donellus működése, aki maga is gyakorló jogász volt. / /47.old»/

Hiányolnunk kell azt, hogy a jegyzet a Code Civillel kapcsolatban /56* old./ főleg_csak tényanyagot tartalmaz, de azt elvi szempontból meglehetősen röviden értékeli0 Márpedig a marxizmus klasszikusai több Ízben is annak szabatos jellemzését adjak s úgy érezzük ez nem hiányozhat az egyetemi jegyzetből sem,, /A régebbi kiadás tartalmazta is azt,/

Meglehetősen_vázlatos Savigny-féle népszellem elméletkritikája» Erre pedig azért is kivonatos nagyobb súlyt fektetni, mert annak hazai vonatkoz^sban jelentős hatása volt, annyira, hogy az MTJ szerkesztői szükségesnek tartották azzal a bevezető részben külön foglalkozni,/57. o 1 cl o /

A BGB értékeléséve], kapcsolatban a jegyzet csak annyit állapit meg,hogy jellemző re a nagymérvű elvontság, szerkezeti bonyolultság, stb. Helyes