Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 12. 16. 2. rendes kari ülés
Eng «Bérez i,o •í> mindössze 6gy he: m találkoztunk, mellyel az előadmány merészében foglalkozunk, N*- hallgatható el azonban, hogy a jegyzet nem mentes ismétlődésektől '‘ontos részek megismétlése természetesen nem feltétle ri nife,“cSTTa" ;yzetbsn szereplő ismétlések javarésze kiiktatható lenne. Csak pelaa ént említjük megy hogy a családjoggal kapcsolatban a 16« oldalon mondottakat a jegyzet később a 2o* oldalon lényegében teljesen azonos tartalommal ismétli meg«-Ugyanez a helyzet pl.a nem vagyoni /személyi/ ' szonyokkal kapcsolatban is, amellyel öt különböző helyen foglalkoz /, Világhy el^társ az Ív 53 -as jegyzetvita alkalmával kifejtette, hogy nem tartja szükségesnek o.yan fogalmaknak a fenntartását, mint pl. a gyümölcs, haszon, al?agyon, várománv stbCJ mert úgy érzi, hogy ezeknek a burzsca idődből ránk' maradt fogalom megjelöléseknek ma már komoly gya korlati jelentőségük alig lehet, Meg kell §11apl tanunk, hogy ebből a szempontból a j- gyve nem jutott előbbre az.l953~as kiadáshoz viszonyítva, mert ugyálnz^kf t'a "fogalmi megjelöléseket változatlanul megtartotta- ' A jegyzet szerzője általában szerencsésen hidalta át azt a bevezetőben már említett nehs-z~ére'x, hogy tli, a polgári jog általános része anyagánál szükségszer’' használni kell olyan fogalmakat, meghatározásokat, stba, amelyek ^és.;..l-i. ,, ;3mertetésére a későbbi anyagrészek tárgyalása során, sőt esetleg más jogágban kerül sor, /P1» közokirat bizonyító ereje,/ E tekinte _-rv nem tartanánk haszontalannak a szükségszerűen ele reboosájtott f^u-vak utaló formában történő megmagyarázását, amely bizonyos ismétlődések kiküszöbölését eredményezheti, /Pl. a jegyzet a 1431 oldalon említi konkrét esetben a függő jogi helyzetet. Helyes volna zárójel óéi- r* jegyzet azon oldalszámának feltüntetése, ahol az intézmény részletes -."fejtése található0 Természetes erre csak akkor van lehetőség, ha a u...../• j.tést ugyanez a jegyzet tartalmazza,/ Végezetül az általános megjegyzések körében foglalkozunk néhány techni kai jellegű kérdéssel, Ktuón ki kell emelnünk a jegyzet mintaszerű tipográfiái kiáll:1 tá át Ha sajtóhibák találhatóak is a je gyzetben /pl. 164«old, első békésié: kilencedik sorában, 181,old, első bekezdés tizenegyedik sorában/ ex, ,:i fejezetten értelemzavaró sajtóhibát mindöszsze kettőt leltünk fel, /Állami szocialista tulajdon "vélelme'1 helyett a jegyzetben ’’védelme* szerepel, a 60, oldalom felülről az ötödik sorban pedig"’ücm: szó helyett "hanem” szónak kellene szerepelnie0/ Technikai jellegű vonatkozás* amely azonban a jegyzet használhatóságát nagyban előmozdítaná / helyes volna a tartalomjegyzéknél a lapszám szerinti részletezés, valamint^a tartalomjegyzék"bovitése az egyes §-ok elején található tagolás felvételével« Illő Világhy elv társ jegyzetének legproblematikus részét azok a megállapítások képezik, ano/ az u,n0 nem vagyoni /személyi/ viszonyok kérdését tárgyalja. Az un, személyi viszonyoknak 3 polgári jogban való tárgyalásának ^ Indokol áse em a -Legkönnyebb feladat, különösen nem kezdő joghallgatók részér---_ . ághy Miklós a problémára több helyen visszatér, így az 5,, .0«; hó-. , ői0, 164, oldalakon« Határozottan szögezi le, hogy bizonyos nrm vagyoni viszonyokat azért szabályoz a polgári jog, mert azok vagyorr viszonyokkal függnek össze» /Már ez a tétel is problematikus- Elég .. 0 a névnek vagy a becsületnek a védelmére gondolni./ Ez az összefüggés oJ-rinte azáltal adódik, hogy ''a polgári jog ezeket a viszonyokat irm akárhogyan, nem akármilyen oldalról, hanem eppen vagyoni oidairój., ^ gyónj eszközökkel szabályozza<>” /lo.old«/ Ugyanakkor viszont a léloO^daion a következő megállapítást találjuk: ”Mig a kapi-
