Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1955-1956, Szeged
1955. 10. 19. 1. rendes kari ülés
- 2 -képzelhető el, A marxizmus-leninizmue világnézete, amelyet a munkásparaszt állam egyetemének sugároznia kell, tág teret, szabad utat nyit minden valóban tudományos kutatásnak, mind a természettudományok, mind a társadalmi tudományok terén; tág teret, szabad utat nyit minden valóban tudományos igazság hirdetésének mind a természet, mind a társadalomtudományok területén, A munkások és a dolgozó parasztok állama súlyos és nehéz milliókat áldozott és áldoz az egyetemek fejlesztésére, nagyszámú uj oktatókáderek beállítására. Ugyanakkor joggal támaszt ja azt a követelményt az összes egyetemmel szemben, hogy azok olyan értelmiségi kádereket neveljenek, akik a szocializmus győzelmének ügyét eszükkel és szivükkel egyaránt legszentebb személyes ügyüknek tekintik, akik őszinte meggyőződéssel hisznek abban, hogy dolgozó népünk felemelkedésének ügye és a szocializmus egyet jelent. Ennek az értelmiségnek nevelése, magas színvonalú szakmai oktató munkát és egyben magas színvonalú világnézeti nevelőmunkát igényel, A szakmai és politikai nevelőmunka egységét különösen élesen alá kell huzni fejlődésünk jelenlegi szakaszában, A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet viszonyai között a még társadalmunkban meglévő ellenséges osztályok ideológiáját tükröző nézetek viszonylag könnyebben behatolhatnak az egyetemi, oktatásba. A szakmai és a marxista-leninista világnézeti nevelés egységét előtérbe kell állitani azért is, mivel az elmúlt két esztendőben sokan tudatosan arra törekedtek, hogy szembeállít sák az egyetemi oktató-nevelő munkának ezt a két oldalát. A tapasztalatok azt mutatják, ebben a szembeállításban általában mindig a világnézeti-, politikai- nevelés maradt alul. A világnézeti politikai-erkölcsi nevelés nemcsak a szocialista emberré nevelés eszköze, hanem egyetemeinken nélkülözhetetlen segitője a szakmai színvonal emelésének is. Világnézeti politikai-erkölcsi nevelés nélkül szükségszerűen ellentét támad a hallgató és szaktárgya között is. Ebben azáltal,hogy ellentét támad a ahallgató és azok között a célkitűzések között, melyeket szakmai tudásával szolgálnia kell. A szakmai munka egyoldalú előtérbe helyezése talán hozhat átmeneti sikereket, de végső soron egészében alacsonyabb színvonalat jelent éppen azon keresztül, hogy a hallgató nem érzi, nem ismeri, nem látja, nem is teszi magáévá társadalmi életünkben azokat a célkitűzéseit, amelyeknek szolgálatába kell állítania tudását, A szakmai és marxista-leninista világnézeti nevelés egységéből következik a tanév legfontosabb feladata: Tovább fejleszteni a szakmai szin vonal emelésében elért eredményeket, ugyanakkor kifejleszteni és megszilárdítani a marxista-leninista politikai-erkölcsi nevelést. Tovább kell előre menni azon az utón, amelyeket Pártunk K.V,határozata kifejezetten aláhúz: Szakmailag jól képzett, a marxizmus-leninizmus ideológiáját ismerő, szocialista építés Ügyéért lelkesedő és harcolni kész szakembereket, jogászkádereket kell nevelni. Nem szakmai sovinizmus szól belőle, amikor azt mondja, hogy ha lehet, ennek fokozott jelentősége van a jogi oktatásban. Hfva mennek a jogász káderek? Bíróságra, ügyészségre,rendőr ségre,stb,, mind olyan helyre, hol politikailag és szakmailag jól képzett harmos káderekre van szükség. Szilárd marxista-leninista világnézet nélkül formalisták lesznek, használhatatlanok. Jelentős sikereket értek el abban, hogy párt és állami vezetők felismerjék a jogászi munka fontosságát. Éppen azon keresztül, hogy a vezető jogászkádereknél, megvan a szakmai tudás s a marxista-leninista világnézet egysége. De azon keresztül is, hogy a fiatal káderek nemcsak a bíróságon, ügyészségen, hanem a pártapparátus, legfelsőbb államvezetés szerveinél is nélkülözhetetlenekké váltak. Mérhetetlen kárt jelentene, ha nem ez a fejlődés menne tovább*
