Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi kar tanácsülései, 1954-1955, Szeged

1954. 12. 17. 4. rendes kari ülés

Jelentés a Tudományos Diákkörök helyzetéről. Karunkon a tudományos diákkörök 1952 őszén kezdték meg működésüket. A minisztérium utasításainak megfelelően létrejött a tudományos diákkörök Szervező Irodája. 1952-ben a következő tudományos diákkörök kezdték meg működésűket: államjogi‘és államigazgatási jogi közös diákkör, polgári jogi, büntető­jogi, állam- és jogelméleti. Az év folyamán az államjogi és az állam­­igazgatási jogi diákkör önállósult. Az öt tudományos diákkörön kivül egy szakkör: a jogtörténeti fejtett ki munkát. Az 1954-55-ös tanévtől kez­dődően diákköreink száma három /polgári jog, büntetőjog, államigazgatá­si jog/,továbbá a jogtörténeti szakkör. A Szervező Iroda tagjai a megalakulás idején Schuitheisz Emil elnök, Nagy Attila titkár és Mathiász Tivadar joghallgató DISz tag voltak. Je­lenleg a Sz.I. tagjai: Antalffy G-yörgy elnök, Nagy Attila titkár, és Takács Rózsa DISz tag. A tudományos diákkörökben résztvevő hallgatók száma a legmagasabb lét­szám idején 54, jelenleg 3o, Ezeknek számszerinti megoszlása a követke­ző: polgári jogi t.d. 15, büntetőjogi t.d. lo, államigazgatási jogi 5, A diákkörökben résztvevő hallgatók leginkább a musod és harmadévesek kö­zül kerülnek ki, I.éves diákköri tag nincs, IV.éves öt. Tudományos diákköreink nyilvános szereplésére két izben került sor. 1955 év folyamán helyi konferencia folyt le, amelyen az egyes tudományos di­ákkörökben legjobb munkát kifejtő hallgatók dolgozatainak egy-egy rész­letéről számoltak be. Az 1954 év folyamán került megrendezésre a tudomá­nyos diákkör első országos konferenciája Budapesten. Ezen a konferenci­án két hallgatónk Németi László és Szabó Imre mutatták be diákköri dol­gozataikat. A társegyetemek hallgatói által bemutatott dolgozatokhoz hét hallgatónk mint korr''ferens szólt hozzá. A következőkben azt tesszük vizsgálat tárgyává, hogy milyen tárgyakból legyen tudományos diákkör? - Legnehezebb a helyzet az I.éves és IV.éves tárgyaknál. I.éves hallgatókat diákköri munkával komolyan foglalkoztat­ni még nem lehet, legfeljebb a II.félév folyamán, Ezek az I.eves hall­gatók is azonban midőn II.éves korukban megismerkedtek az uj tárgyakkal, amelyek inkább felkeltették érdeklődésüket, s többnyire otthagyták az egy evvel korábban kiválasztott diákkört és továbbmentek más diákkörbe. Ezért az a helyzet állt elő az I.évfolyamon előadott tárgyak diákkörei­nek esetében, hogy ott mindig uj hallgatóanyaggal kellett elkezdeni a diákköri munkát és nem maradt meg egy olyan komoly mag, amelyet diákköri állandó kollektívának lehetett volna nevezni. Ez pedig az eredményes diákköri munkának elengedhetetlen előfeltétele. Negyedéves tárgyaknál a helyzet ugyancsak igen nehezen megoldható, hiszen végző hallgatókról van szó, akik mindössze egy féléven keresztül végezhetnének diákköri munkát. Karunkon negyedéves tárgyból diákkör nem volt. Az, I. és IV. éves tárgyakból alkotott tudományos diákkörök nehézségeinek megoldását eddig nem találtuk meg. Az előző két évben igen nqgy hiányosságok voltak a diákköri munkánk őszi beindítása és a munkatervek elkészítése körül. A munkabeinditást megne­hezíti, hogy a diákköri tagok felvételéhez a tag jelentkezésén kivül szükség van a diákkör vezető professzorának az ajánlására és a DISz hozzájárulására. 1954-ben est a munkát igen hamar lebonyolítót tűk, úgy­hogy a diákkörök már októbe:? elején elkezdték ©unkájukat. Az egyes di­ákkörök elkészítették munka-tervüket és ennek alapján megkezdték munká­­j ukat,

Next

/
Thumbnails
Contents